Mikolai Bertics Mihály honlapja

január 2014 hónap bejegyzései

HALLGATOM A RÁDIÓT 5.

hallgatom a rádiótTeszek-veszek a dolgaim közt és hallgatom a rádiót – az “EMEREGY” adót. Nem is oly rég, a “módszerváltás” után másodjára is visszatért átkos idők 8 éve alatt, a bemondó így mondta be: „EMEREGY” . Nekem pedig (gondolom másoknak is) ezen a mondókáján mindig kinyílt a bicska a zsebemben. Eredetileg Kossuth Rádió, Budapest volt a becsületes neve. De az „ügyeletes politika” egy időre ezt is megváltoztatta. Talán Kossuth neve- és a Kossuth-induló miatt, melynek refrénében szignálként csengett fel az: “Éljen a magyar szabadság / Éljen a haza”. Ott, a székes fővárosban, Budapesten, már nem volt hajlandó kimondani és kimondatni Kossuth nevét… Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

m kultúra nap_20141989 óta ünnepeljük, január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Hagyományszerűen, minden év januárjában a Tisza menti Szatmárcsekén rendezik ünnepélyes megnyitóját. A magyar kultúra avangárd képviselői a szívükben dédelgetett virágaikat hozzák el e nemes helyre, hogy illatát rá hinthessék arra a halomnyi földre, amely örök álomban ringatja a reformkor kiemelkedő alakjának földi maradványait. Hogy közelebbről érezhessék szellemének simogatásait, imazuhatagban füröszthessék nemes emlékét, amely örökre ott lebeg a magyarság fölött.

„ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART!”

Ez volt az a fohász, amelyben nemes és tiszta lelkét – amelyhez szokatlan tökéletességgel emelte föl életét – belelehelte.
Miközben a pozsonyi országgyűlésen vívta szélmalom harcát, Kisfaludy az Auróra-körrel megkezdte az irodalmi élet szervezését, ezt folytatta Bajza, Vörösmarty, Toldy Ferenc, megindult a színházi élet, erőre kapott a kritika, gyarapodott a könyvkiadás, s a költészet elérte az európai színvonalat.
…És a Himnusz – azóta – ott zeng a nemzet ajkán, minden harcai és nehéz fejlődési küzdelmei fölött. A nagy “dal” olyan szentté lett, hogy szinte eltűnt mögötte költőjének élete és életének egyéb tartalma. Ma úgy harsogjuk e szent éneket, mintha csodákat tevő talizmán volna számunkra. Egy olyan talizmán, amelyben őseinknek poraiból lenne egy csipetnyi, érezni tudjuk benne, mint ragyogott írójának nemes és lángoló egyénisége annak a harcnak szövetnéke gyanánt, mely a maga korában megakarta itt valósítani Európát. Kazinczy tanítványa volt, e remek mesternek másodtüze, élete egyszerűen tükrözi azt a folyamatot, amelyben a XIX. század elején Magyarország a maga erőit és fejlődési lehetőségeit meg akarta valósítani. A magyar göröngy megkötött láthatárából európai horizontig emelkedett, közben a szabad eszmékért folyó küzdelemnek áldozta minden nemes és fennkölt lelkesedését. De életének nem ez a fő műve, amit mint nyelvújító, mint kritikus, mint szónok, mint költő alkotott, hanem az a tanulság, melyet a  hazáért folytatott harc nemessége és becsületessége mellett mindenkori érvénnyel tett.
Most, amikor a Magyar Kultúra Napja ünnepségén, szatmárcsekei sírjánál, élete tanulságai fölött elmerengünk, érezzük, hogy halhatatlan Himnuszát azok számára írta, akik most és mindenkor ott harcolnak ahol az ő nemes életének nyomdokai fénylenek:  Magyarország bástyáin. A való életben tevékenyek és a reformszellemtől áthatottan  hatnak, alkotnak, gyarapítanak.

„ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART!”

Mikolai Bertics Mihály

DON-KANYAR – 1942

Vitéz Somogyvári Gyula

Vitéz Somogyvári Gyula 1895-1953

Vitéz Somogyváry Gyula:

A BOLDOG SZUNNYADÓKHOZ

Aludjatok, Ti áldott hőseink,
Pihenj Te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög,
S ne bántson könny, mely értetek pereg.

Apák, fiúk, szerelmes vőlegények,
Kik porladoztok mily sok éve már,
Kik elé dörgő ágyúszóval,
Véres mezőkön toppant a halál.

Aludjatok csak Don menti holtak,
Folyó mentén szunnyadó bakák,
Aludjatok ott messze idegenben,
Magyar testvéreink, fiúk és apák. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VÍZKERESZT

Tisza szentelése_2008

A Tisza megszentelés – Gergelyiugornya 2008. (Foto: Mikolai)

Január 6-án tartjuk –  keresztény ünnep – a karácsonytól vízkereszt napjáig tartó 12 szent nap zárónapja, egyben a farsang kezdete. A nyugati kereszténység minden évben ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről. A nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek mind vízkeresztkor van a névnapjuk. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon. Vízkereszt napján kerül sor a vízszentelés szertartására is. Az epifánia néven ismert magyar “vízkereszt” elnevezés innen eredeztethető. Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....