Mikolai Bertics Mihály honlapja

augusztus 2015 hónap bejegyzései

A LELKEK BORA

"Zsákom a több kilométeres hegyi úton a hátamra izzadt..."

“Zsákom a több kilométeres hegyi úton a hátamra izzadt…”

 Mikolai Bertics Mihály jegyzete

Színük meghatározhatatlan, ízük változó; olykor édesen mámorító, som-fanyar szájfacsaró, vagy éppen epe-keserű, zamatuk felülmúlja Noé bármelyik bárkaszőlőjének nedűjét az isteni özönvíz óta. Gyökereik mélyebben vannak, mint a kőháti sziklarepedések, szerteágazva térben és időben az emberi lélek rejtett mélyén. Innen szokott a nedű néha buzgárként feltörni és illó sóhajként kiszökni a légtérbe, máskor, mint túlcsordult pohárból a lőre kiömleni az asztalra, vagy harmatgyöngyként megcsillanni a gödrös szemekben, és lassan alágördülni a barázdált arcon a füstös kocsmák simára koptatott kövére. Aki beszívja, vagy iszik belőle, menthetetlenül lerészegül.
Batizvasvári, Sárközújlak, Sárközliget, Kőszegremete, Avasújváros, Egy kattintás ide a folytatáshoz....

BOROSPINCE

Töki porospince

Töki borospince

A hegyoldali, borospince falára egyszer egy ember – valószínű, hogy a boldogság egyik legfelemelőbb pillanatában – az alábbi sorokat véste:
Aki a jó bort, a szép nőt és a dalt szereti, az rossz ember nem lehet!
Egy elkeseredett, éppen arra járó ember melléírta a következőt: Egy kattintás ide a folytatáshoz....