Mikolai Bertics Mihály honlapja

Rákosi Viktor

Rákosi_Viktor

Rákosi Viktor (1860-1923)

1860. szeptember 20-án született a Zala megyei Ukkon, nagybirtokos család gyermekeként, szülei Kremsner János (aki családi nevét 1867-ben gyermekeivel együtt változtatta Rákosira) és Vogel Anna 1862-ben tönkrementek a mezőgazdasági válság következtében. Ezután Erdélyben, Gyergyóditróban nevelkedett bátyjánál Rákosi Bélánál, aki orvos volt, majd 1871-től Pesten tanult a piaristáknál.
Újságíróként előbb a Nemzeti Hírlap, majd a Pesti Hírlap hasábjain jelentek meg írásai, 1881-től pedig bátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál lett belső munkatárs. 1894-től a Kakas Márton című lap szerkesztője. 1891-től tagja a Petőfi Társaságnak, majd 1887-től a Kisfaludy Társaságnak.
Az 1896-os választásokon indult először a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt színeiben, de akkor nem jutott be a törvényhozásba. A következő, 1901-es választásokon azonban már igen. Eredményét az 1905-ös és az 1906-os választásokon is meg tudta ismételni. Pártján belül csatlakozott a Just Gyula-féle csoporthoz, majd mikor Just és köre kiléptek és saját pártot alapítottak 1909-ben, Rákosi is tagja lett a „Justh-pártnak”. Az 1910-es választásokon már e párt jelöltjeként nyert újfent parlamenti mandátumot. Minden alkalommal a hajdúnánási kerületben indult.
1902-ben egy rövid ideig a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke is volt. 1911-től 1923-ban bekövetkezett haláláig súlyos betegségben (paralizis) szenvedett. Elnémult harangok című regényéből Garas Márton és Balogh Béla rendezésében 1916-ban és 1922-ben film is készült.

 Művei:
Verőfény Elbeszélések, rajzok, Budapest, 1886.
A bujtogatók, regény, Budapest, 1886.
Sipulusz tárczái, Budapest, 1891.
Egy falusi Hamlet, regény. Budapest, 1891.
Rejtett fészkek, elbeszélések, Budapest, 1892.
Fohász Kossuth Lajos 100-ik születésnapjára 1902. szept. 19-re az orsz. független és 48-as párt megbízásából, Budapest.
Téli rege, regény, Budapest, 1893.
Zuboly, Gyalu és társai, Budapest, 1894.
Barnabás rabsága és egyéb elbeszélések, Budapest, 1896.
Humoreszkek, Budapest, 1897.
Polgárháború, Budapest 1897.
Aranylakodalom Látványos színmű nyolcz képben, énekkel és tánczczal, Budapest, 1898.
Ujabb humoreszkek, Budapest, 1897 és 1899.
Korhadt fakeresztek. Képek a magyar szabadságharcból, Budapest, 1899.
Hős fiúk Regényes történet a szabadságharczból A magyar ifjúság számára, Budapest, 1900.
Tartalékos férj, eredeti bohózat 3 felvonásban, Budapest, 1901.
A sasok, vígjáték 3 felvonásban, Budapest, 1901.
A brezováczi hős, eredeti bohózat 3 felvonásban, Budapest, 1902.
Egy tutaj története Az ifjúság számára, Budapest, 1904.
Elnémult harangok, regény, Budapest, Révai Testvérek, 1903.
Kiárendált urak, regény, Budapest, 1908.
A buzsáki királyság, regény, Budapest, 1909.
A párisi gyujtogatók. A kommün története/Regényes korrajz, regény, Budapest, Franklin Társulat, 1911.
Magyar Iliász, regény, Budapest, Révai Testvérek, 1922.
Boldog idők, boldog emberek, regény, Budapest, Légrády, 1923.

(Forrás: Wikipédia)

„Az én hazámban van minden, ami a szemnek kedves. Vannak égbe nyúló bércei, tetejükön örök hóval, vannak csendes, paradicsomi szépségű völgyei, titokzatos tengerszemekkel, rengeteg erdői, bennük rég elmúlt, regényes lovagkor elomló várromjai. Vannak száz meg száz mérföldre terjedő sík pusztaságai, hatalmas folyamai, kristálytiszta patakjai. Földje megtermi a világ legjobb búzáját, borát, s aranyat, ezüstöt és sót ásnak ki mélyéből… Óh, de szép ország ez, asszonyom, ha csak egyszer látta volna, soha el nem felejtené… (…) S a nép, mely benne lakik, épp oly árva, mint én. Se testvére, se apja, se anyja, se rokona nincs Európában. A nyelve elüt minden más nyelvtől, a dalai, a zenéje egészen mások, mint a többi nemzetéi. Szomorú, mert sokat szenvedett, és vad, szilaj, mert sokat harcolt. Vérével és könnyeivel áztatta a földet, melyet hazájának nevez, azért oly drága és kedves az neki… Nekem pedig, akinek senkije sincs a világon, százszorosan drága ez a nagy árva: az én kis nemzetem, az én édes, szeretett szülőföldem.”