Mikolai Bertics Mihály honlapja

GYÜMÖLCSOLTÓ

BOLDOGASSZONY

gyumolcsolto

Kun Fruzsina – Gyümölcsoltó Boldogasszony

Március 25. Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony Napja. A római katolikus  egyház Jézus fogantatását (Conceptio Domini, Conceptio Christi) ünnepli e napon.
Amikor Jézus születése napjának megünneplését dec. 25-re tették, kilenc hónapot számítottak vissza a fogantatásig, így rögzítették az ünnep időpontját erre a napra, amelyet már a VII. századtól tart az egyház. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. Az ünnephez fűződő hiedelmek is ezt mutatják. A magyar Néprajzi Lexikon szerint, Göcsejben azt tartották, hogy amely fát ezen a napon oltanak, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. Aki ilyen fát levág, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Gyimesben pedig úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, azaz Jézus fogantatásának ünnepe, egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. Az örömhírvivés nagy ünnepe ez. Gábriel arkangyal megjelent Máriának és azt mondta: „Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. Nagy lesz Ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja Dávidnak, az ő atyjának trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége” (Lk 1, 26-38).
Ahogy az alanyba beoltják a nemes oltó ágat, az Isten Fia ugyanígy oltotta be magát az emberiség fájába, hogy azt megnemesítse. Így lett a magyar keresztény hitben, a vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, a szemzés szakrális napja is.
A legfőbb Istenanya, Mária és az istenfiú, Jézus – a legnemesebb, legszentebb gyümölcsöt termő világfává lett. A Föld és az Ég átjárhatóságának jelképe, ami a Bibliában szent szövetséggé magasztosul a messiási próféciák, és az angyali üdvözlet szerint: „…áldott a Te méhednek gyümölcse, Jézus.” (Lk 1,28).
Egyes források szerint a keresztény egyház Mária ünnepével a Magna Mater (Nagy Anya) pogány ünnepet akarta kiváltani, akit minden isten anyjaként, a növés és a termékenység istennőjeként tiszteltek és imádtak őseink a kereszténység előtti időkben.

                     Mikolai Bertics Mihály