Mikolai Bertics Mihály honlapja

A Magyar Kultúra Napja

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

m kultúra nap_20141989 óta ünnepeljük, január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Hagyományszerűen, minden év januárjában a Tisza menti Szatmárcsekén rendezik ünnepélyes megnyitóját. A magyar kultúra avangárd képviselői a szívükben dédelgetett virágaikat hozzák el e nemes helyre, hogy illatát rá hinthessék arra a halomnyi földre, amely örök álomban ringatja a reformkor kiemelkedő alakjának földi maradványait. Hogy közelebbről érezhessék szellemének simogatásait, imazuhatagban füröszthessék nemes emlékét, amely örökre ott lebeg a magyarság fölött.

„ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART!”

Ez volt az a fohász, amelyben nemes és tiszta lelkét – amelyhez szokatlan tökéletességgel emelte föl életét – belelehelte.
Miközben a pozsonyi országgyűlésen vívta szélmalom harcát, Kisfaludy az Auróra-körrel megkezdte az irodalmi élet szervezését, ezt folytatta Bajza, Vörösmarty, Toldy Ferenc, megindult a színházi élet, erőre kapott a kritika, gyarapodott a könyvkiadás, s a költészet elérte az európai színvonalat.
…És a Himnusz – azóta – ott zeng a nemzet ajkán, minden harcai és nehéz fejlődési küzdelmei fölött. A nagy “dal” olyan szentté lett, hogy szinte eltűnt mögötte költőjének élete és életének egyéb tartalma. Ma úgy harsogjuk e szent éneket, mintha csodákat tevő talizmán volna számunkra. Egy olyan talizmán, amelyben őseinknek poraiból lenne egy csipetnyi, érezni tudjuk benne, mint ragyogott írójának nemes és lángoló egyénisége annak a harcnak szövetnéke gyanánt, mely a maga korában megakarta itt valósítani Európát. Kazinczy tanítványa volt, e remek mesternek másodtüze, élete egyszerűen tükrözi azt a folyamatot, amelyben a XIX. század elején Magyarország a maga erőit és fejlődési lehetőségeit meg akarta valósítani. A magyar göröngy megkötött láthatárából európai horizontig emelkedett, közben a szabad eszmékért folyó küzdelemnek áldozta minden nemes és fennkölt lelkesedését. De életének nem ez a fő műve, amit mint nyelvújító, mint kritikus, mint szónok, mint költő alkotott, hanem az a tanulság, melyet a  hazáért folytatott harc nemessége és becsületessége mellett mindenkori érvénnyel tett.
Most, amikor a Magyar Kultúra Napja ünnepségén, szatmárcsekei sírjánál, élete tanulságai fölött elmerengünk, érezzük, hogy halhatatlan Himnuszát azok számára írta, akik most és mindenkor ott harcolnak ahol az ő nemes életének nyomdokai fénylenek:  Magyarország bástyáin. A való életben tevékenyek és a reformszellemtől áthatottan  hatnak, alkotnak, gyarapítanak.

„ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART!”

Mikolai Bertics Mihály

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

kultúra nap

Kölcsey Ferenc

Mikolai Bertics Mihály jegyzete

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Úgy érzem ez a nap a magyar kulturális Pünkösd. Tüzes gondolatok születnek bennem, ha csak nemzeti imádságunk soraira gondolok. Mindig megborzongok akkordjainak hallatán, és nem tudok betelni a dallamával.

„ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART!” Egy kattintás ide a folytatáshoz....