Mikolai Bertics Mihály honlapja

Anyám nyugalma

ANYÁM NYUGALMA

anyám nyugalmaAnyám nyugalma megtört kín, örök;
szemére telepszik, ajkára tapad.
Végtelen álma oly csendes, akár az
eperfa alatti, korhadt kerti pad.

Anyám szenvedve készült – innen el,
de méltósággal viselte sorsát,
nem foghattam kezét, nem marasztalhattam,
úgy vitte lelkét a Hold-szoroson át.

Anyám orcáját gyakran felidézem:
ajka beszédes, szeme agyagzöld,
haját dér csípte – lefesthetném, de
ölében rejti már az anyaföld. Egy kattintás ide a folytatáshoz....