Mikolai Bertics Mihály honlapja

hagyományok

FARSANG 2015.

farsangHazánkban a farsang vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, vagyis húshagyó keddig, vagy hamvazószerdáig. Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német “faseln”: fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. Más elmélet szerint bajor-osztrák jövevényszó, a vaschang-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból, bajor-osztrák adatokból ismerjük.
Magyarországon – elsősorban német hatás eredményeként – a középkorra tehető a farsang kialakulása. Elterjedése 3 fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VÍZKERESZT 2015.

A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia keresztény ünnep, amelyet január 6-án ünnepelnek. 2014-től a Magyar Katolikus Egyház is január 6-án tartja epifánia – Urunk megjelenése – ünnepét, szemben azzal a korábbi gyakorlattal, amely szerint a hozzá közelebbi vasárnapra tette.
A nyugati egyházakban (ezen a napon) három eseményt ünnepelnek:
– A napkeleti bölcsek, vagyis a háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál.
– Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban.
– Jézus által véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn.
Jézus megkeresztelkedésének emlékére Egy kattintás ide a folytatáshoz....

ÚJ KENYÉR

Új kenyér ünnepeAugusztus 20-a a magyar nép egyik nagy ünnepe. István megkoronázását, a keresztény állam megteremtését, első királyunk szentté avatását, és nem utolsó sorban az új kenyeret, az aratás végét is ünnepeljük ezen a napon.
Az új kenyér ünnepe valójában gazdag mezőgazdasági hagyománykört idéz fel. Az aratóünnep az egész magyar nyelvterületen ismeretes, látványos közösségi jellegű szokás, amely a középkorig nyúlik vissza. Különböző változatai ismeretesek, főbb mozzanataiban azonban országosan megegyezik: az aratás befejezése után a részes-aratók búzakalászból, mezei virágból csigaszerű, korona vagy koszorú alakú aratókoszorút (ritkábban búzababát) fontak, és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték. Az aratókoszorút kézben, rúdon vagy fejre helyezve hordozták. Vivőjét bőségvarázsló, esővarázsló célból bőségesen megöntözték, lelocsolták. A gazda megköszönte az aratókoszorút, majd áldomást ittak. Gyakran étellel is megvendégelték az aratókat, s a vendégség rendszerint tánccal fejeződött be. Az aratókoszorút Egy kattintás ide a folytatáshoz....