Mikolai Bertics Mihály honlapja

Haláp-hegy

ELSŐ HÓ

Hótakaró / fotó: Mikolai

Az első hó szépen betakarta a Haláp-hegyet. Az óriástorzó testű hegy álomra tért. A kertünk új ruhába öltözött – fehérbe. Így még nem láttuk őt, amióta van nekünk. Általában darázsdöngéskor érkeztünk egy időben a tavasszal, és a falevél hullással már távoztunk is. Köszöntünk nekik, szép álmokat kívántunk valamennyiüknek, és hagytuk elaludni a fákat. Idén másként lett: volt időnk, és ráérősen kivártuk a fehér takarót, miközben lestük szemükben az álmot. Nem igazán siettek elszenderedni. Az alig kétméteres vilmoskörténk még októberben is négy kis virággal kedveskedett nekünk. A kertvégi akácon is itt-ott virítottak fehér virág-fürtöcskék. Tudtuk, hogy a hosszú ősz jele ez. Maradtunk csodálni őket és az egész, Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A HALÁP-HEGY

haláp-hegy01

A Haláp-hegyi kőkereszt / fotó: Mikolai /

Mindig megdobban a szívem, ha a Kárpátokra gondolok, ha néha felkapaszkodunk a Tompa-hegyre az Avasban, vagy a Máramarosi havasok-, nyáron is hólepte csúcsaira, Borsa felett. Gyermekkorom hatalmas bölcsője volt ez a táj és valamikor úgy éreztem, hogy nincs ennél szebb a világon. Aztán kinőttem a nagy “bölcsőt”, kénytelen voltam elhagyni a hegyeimet, és új tanyát verni az Alföld peremén, a Túrháton. Mi tagadás, hamar elbűvölt a szeszélyes folyó szépsége, az ártéri erdők üdesége, csodálatos élővilága, és nem utolsó sorban a hagyásfákkal tűzdelt legelők varázsa. Kerestem, kutattam újabb szerelmem rejtekeit. Beszéltem hozzá, verseket írtam róla, dicsekedtem vele mindenkinek.
De az élet kiszámíthatatlanul kegyetlen. Egy kora hajnalon elhagytam a Túrhátat is. Úgy jöttem el, mint a tolvaj, mint űzött vad: sötétben osontam át a határokon, mentettem azt, amit Istentől teremtéskor kaptam. Csikorogva szakadtam ki belőle, mint rozsdás szeg a száraz kapufélfából. Egy időre nyakamba vettem a világot, partok nélküli vizeken hányattatva értem a folyók ölelkezéséhez, Vásárosnaményba. Tisza, Kraszna, Szamos, Túr – négy folyó – Egy kattintás ide a folytatáshoz....