Mikolai Bertics Mihály honlapja

pipacsok

PIPACSOK

pipacsx

Pipacsok az út szélen – fotó: Mikolai

                  Miért piros a pipacs?

                            – Hárs László meséje –

Hol volt, hol nem volt, valaha régen, régi időkben volt egyszer egy szántóföld. Szántóföld szélén, ároknak partján tengődött egy szál halovány, kék pipacs. Úgy ám, haloványkék! Mert akkoriban, réges-régen, az első szál pipacs, amely kidugta fejét a földből, haloványkék szirmokat tárt a nap felé, tán mindmáig haloványkék is marad, ha nem esik meg az eset, amelyet most elmondani készülök, de megesett, meg bizony, s így esett…
Úgy esett, hogy a kis kék pipacs széttekintett a világban, megfürdött a napsugárban, s gyöngéd szirmait kitárva így sóhajtott a hév nyárba:” Be szépséges szép a világ, ó be boldog minden élő!”
Hát amint így sóhajtozott, ámuldozott, bámuldozott: rácsodálkozott a szőke, hajladozó búzaföldre. Búzaföldön ért vetésben, a hév nyári napsütésben félmeztelen emberek görnyedeztek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....