Mikolai Bertics Mihály honlapja

HALLGATOM A RÁDIÓT 5.

hallgatom a rádiótTeszek-veszek a dolgaim közt és hallgatom a rádiót – az “EMEREGY” adót. Nem is oly rég, a “módszerváltás” után másodjára is visszatért átkos idők 8 éve alatt, a bemondó így mondta be: „EMEREGY” . Nekem pedig (gondolom másoknak is) ezen a mondókáján mindig kinyílt a bicska a zsebemben. Eredetileg Kossuth Rádió, Budapest volt a becsületes neve. De az „ügyeletes politika” egy időre ezt is megváltoztatta. Talán Kossuth neve- és a Kossuth-induló miatt, melynek refrénében szignálként csengett fel az: “Éljen a magyar szabadság / Éljen a haza”. Ott, a székes fővárosban, Budapesten, már nem volt hajlandó kimondani és kimondatni Kossuth nevét… sem azt, hogy „MAGYAR SZABADSÁG”. Csak az általuk adott új név rövidített formáját: EMEREGY, meg, hogy “A SZAVAK EREJE”. Hát ez az – mármint a “szavak ereje“, amivel tömegesen butítani lehet az átlagembert. Nekünk pedig évek múlva is csak a törvény erejével sikerült Kossuth nevét visszaállíttatni a honi rádió elnevezésében.
Ma már ismét régi nevén jelentkezik be: “Kossuth Rádió – Otthon a világban”. Naná, hogy a Kossuth-indulóval, annak refrénével, valamint a benne foglaltatott tartalommal máig adósunk maradt Juszticia.
Hallgatom a rádiót – 2014.január 25-én, 09:07-órakor; figyelek a hangra:
“…Kabarématiné. Magyarország története: I. rész. Szenzációs, nyírfatekercseken fellelt hangdokumentumokat mutatunk be a Kabarématinéban. Közreműködik: Aradi Tibor, Csuja Imre, Dankó István, Máthé Zsolt, Molnár Piroska, Péter Kata, Vida Péter. A műsort összeállította: Litkai Gergely. Szerkesztő: Sinkó Péter… “
…Hallgatom a rádiót, amint 23 percen át a kabaré leple alatt, a nagy nyilvánosság előtt folyik a gyalázat. Előbb a “Csodaszarvas” őslegendánkon gúnyolódnak a szabadon “alkotó” művészek, majd egyre mélyebben vágnak az elevenbe – amíg már semmi sem érték, és semmi sem szent. Árpád fejedelem és a hét vezér nevetségessé tételével folytatódik a “műsor”, történelmi értékeink sárba tiprása, nyilvános kiröhögtetése – éppen egy jeles személyiség, a Nemzet Színésze közreműködésével.
“Merjünk kicsik lenni!” – hangzott el a Magyar Parlamentben, a 386-ik honatya szájából, 2002. június 4-én egy napirend előtti felszólalásban.
Nos, úgy tűnik, hogy a “kabarématiné” összeállítója afféle útmutatásnak vette a honatya szavait, mert emberi mivoltában is megcsúfolja a magyart: “…te nem leszel nagy, te magyar vagy, a németek lesznek nagyok…” – mondja a Nemzet Színésze a “műsor” 05:36 – 05:41 percében. Szó esik még emberi testrészekről, amelyekkel a “kis” magyar gyermek játszik, aztán elkezdődik az államalapítás, szent királyunk és a keresztény hit megcsúfolása felső fokon. A folytatásban ugyanúgy nem kímélik a keresztelkedés szentségét (10: 01-nél), a templomot, a keresztet (12:00-15:00), a szentháromságot (11:39), a Bibliát (11:45) és még a Megváltó Jézust sem (12:00).
 Forrás: http://www.mediaklikk.hu/mediatar/

A “műsor” leadását követően kerestem a magyar média reagálást; az egyházak, a vallási vezetők, a kereszténydemokraták és a jóérzésű – hitükben, nemzeti érzésükben, megsértett – emberek tiltakozását, de ezidáig egyetlen esetet sem találtam. Óhatatlanul is felmerül bennem a kérdés, hogy vajon mi történne, ha az iszlámot, a buddhizmust, vagy más vallásúak hitét, történelmét valamint szentségét céloznák meg ehhez hasonlóan?
Emlékszem, még alig pár éve annak, hogy világméretű botrány tört ki, mert a dán Jyllands-Posten nevű napilap (előző év szeptemberben) egy 12 rajzból álló karikatúrát közölt Mohamed prófétáról, az iszlám alapítójáról, óriási felháborodást keltve ezzel az egész muzulmán világban. A grafikus fejére vérdíjat tűztek ki a muszlimok.
Nálunk, Magyarországon vajon meddig mehetnek el a nemzetgyalázók; vajon hol van a művészetekben a szabad alkotás és a nyilvános kigúnyolódás, a megszentségtelenítés határa? Hol van a több ezer éves magyar nép tűrőképességének vége?
Országhatárainknál – szívem szerint – hatalmas plakátokat tennék ki azzal a felirattal, hogy:

“IDEGEN, CSENDBEN JÁRJ EBBEN  AZ ORSZÁGBAN, MERT EZ A NÉP MÉG ALSZIK!”

Mikolai Bertics Mihály