Mikolai Bertics Mihály honlapja

Arccal a végtelenség felé

Mikolai Bertics Mihály

Verses füzet

Szerzői kiadás

Grafika: Beregszászi Szabó Tibor

ISBN 963 550 721 6

Készült a Bereg-Press BT. nyomdájában,
Vásárosnaményban,1998.

Részletek a verses füzetből:
Arccal a végtelenség felé

A kövekben roskadó évezredek
börtönfalakat rágnak,
hogy tanúskodjanak
a múlhatatlanság javára
és feszítik recsegve a bányahasadékokat.

Nyöszörgő fantom seregeket
toboroznak a hegyek.
Visszajáró szellemek
szürke képeit
lógatják a sziklafalon.
És az alkony ködös csöndjében
barlangokat vájnak.

Vijjog a szivárvány
sebzett madara,
vérző szárnyakkal zuhan
a pálmák tenyerére,
szemébe
vissza peregnek
a magaslat ezüstös képei,
mint összetört tükördarabok.
A Göncöl rúdjának ötvözete fénylik
a Tejút – i porban,
s a boltozat táltos lovai
kemény patái alatt
szikrákat csiholnak
s holnap
már túl lesznek a Nagy Üveghegyen.
Süvegem puha bársonyát
fejem alá gyűrve
fekszem a fűben,
hanyatt
arccal a végtelenség felé…
Vagyok…
…Zokogó felhők alatt
az alkony
vakon csoszogja végig az utcát,
esőrács választja el
a sűrűsödő sötétséget.
Édes nyelvek alatt a szó
hangzavarokba fullad,
ha a csontig érő
testek melegét
az ölelés
egybe olvasztja
és az altató csók
hervadtan lóg
a száraz ajkakon.
Hallom
amint a betöltött vágy
álomba merít
sóhajt és mosolyt,
mire megérinti
a fésületlen erdő fürtjeit.
Esőrács választja el
a sűrűsödő sötétséget,
léket vágnak rajta
a vöröslő lámpák,
lázláng kapkodja
a kerteket,
eltemetek minden gondolatot.
…Vagyok.
…Öregszem.
Boldogság?
– Elátkozott juss,
ezernyi bűn az ára,
s én gyáva koldus
csak a ,, tiltottra törekszem ”
mint Vergilius.

Sulykoló lány

Vékony nád szál, leng a lány,
kerek vállán hab-kosár,
amint megy a patakra
inog karcsú alakja.

Nap mosolyog szemébe,
szép, gömbölyű keblére,
derékalján szerény lep
sejtet édes szemérmet.

Sulykot visz a kezében,
én az édes szemérmen
legeltetem szemeim
s dudorodó keblein.

Mosás közben megrezzen
a két érett eperszem,
érintetlen magasztja,
pezseg a hűs patakban.

Ha elázik ruhája,
látszik teste puhája,
át üt a kis rokolyán
az Édenfalevél-árny.

Paskolja a habok hátát,
eláztatja csókos száját
rá lapul csurom ruhája
,, édene ” dús bozótjára.

De jó lenne keblem tüzén,
partvágások zsenge füvén
szárítgatni ázott testét,
úgy várni a naplementét.

Avasfelsőfalu. 1974.

Kísértés

…Láttad már
a végtelenség kapuját?
Jöjj, s megmutatom,
– ott, az üveghegyen át, –
szivárványokat kergetünk
foszladozó ködfátyolba bugyolálva.
Körülöttünk
a sok
gyáva szentek,
kik bűnbe estek
a földi  Paradicsomban.
Tiltott gyümölcsöt loptak
egy fáról,
míg édeni kényben éltek,
de
lépre csalta őket a Sátán.
ÁDÁM
almát kapott asszonyától.
Isten haragjától félve,
fügefalevélbe
takarta meztelenségét.
Kísértés,…
…az  almamag elmélete.
Én, mégis almát kérnék
tőled ha lehetne.
…Láttad már a végtelenség kapuját?
Jöjj s megmutatom,
– ott az üveghegyen át – ,
szivárványokat fonok minden este
fejedre
s bűnbe esve,
száműzötten
koccsig rágom
a TILTOTT gyümölcsöt.

Kölcsönözhető az Országos Szechenyi Könyvtárban, valamint a vásárosnaményi Balázs József Városi Könyvtárban is.