Mikolai Bertics Mihály honlapja

OKTÓBEREK

Mikolai Bertics Mihály  

verses füzet

Szerzői kiadás

A borítón lévő grafikát
Beregszászi Szabó Tibor készítette

ISBN 963 550 720 8

Készült a Bereg-Press BT. Nyomdájában,
Vásárosnaményban, 1999.

Részletek a verses füzetből:

A tölgy

Fagy harapja,
vihar tiporja
s áll a tölgy :
a magyar élet.
Gőgös Júdások vigyorognak;
,, Jaj a fának ! ”
Én ősdölyffel rivallom :
– Jaj a szélnek!

Istenemre
keserű sors
fogyó népemmel
viharba veszni.
Kezét fogom,
sír a nóta,
de úgysem érti
… senki,
… senki.

Boruljunk térdre

Boruljunk térdre
szent e rög, e por!
Kelnek belőle lángoló csodák,
itt mutat felénk Isten keze,
ki e földet
országul mérte ránk.

Itt szakadt meg
égő fájdalmában
a kesergő, szerelmes szív,
itt szól a mese tündérek honáról
és a tárogató,
mely hősi harcra hív.

Itt száll
a sír körül
szárnyaszegett,
csodaszavú madár,
itt él a bűvész,
ki szóecsettel fest
és életre kel a ködös, puszta táj;
A juhász legény,
kinek babája halott,
egész világ kinek csak ráadás;
A síró betyár,
kit elcsábít a Hold,
úri hintót csókért, ki elbocsát;

Az anyját sóvárgó,
bujdosó árva;
Vándor, ki ég-földdel szembe áll,
itt az sem fáj
ha csontig ér a tél,
itt jólesik ha perzselő a nyár.

Isten árnyékában.

Ki hallhatná
A Föld Asszonyának szuszogását,
ha sír is ott , magának , belül?
Lelke szélnek eresztve
a magyar pusztán,
hantok fölött repül.

Ki láthatná a lángot,
mely a holtak fejfáján
izzó bimbóvá fakad ?
Bűn volt itt sírokat keresni,
sírni sem volt szabad.

A csönd
megrágta már
a testéből nőtt keresztjét.
A sok-sok könny
koporsófát nevelt.
Ha a magyar pusztán
ma nemes tüzek gyúlnak
az Ég is könnyet ejt.

Kölcsönözhető az Országos Szechenyi Könyvtárban, valamint a vásárosnaményi Balázs József Városi Könyvtárban is.