Mikolai Bertics Mihály honlapja

A BADACSONYON

Kőzsákok a Badacsonyon. Fotó: Mikolai

Kőzsákok a Badacsonyon. Fotó: Mikolai.

Mi úgy kezdtük ezt a szép, őszi, bakancsos napot, hogy menetben útba ejtettük Káptalantóti egyik nevezetességét, a Káli-medence szívében fellelhető Liliomkert termelői piacot, (melyet Harmathy Ildikó biológus-mérnök álmodott meg és hozott létre).
Jól teszi, aki a káptalantóti piacra üres hassal érkezik, mert képtelenség megállni, hogy a helyi termelők asztalai közt járva ne kóstolja végig a kínálatot. A kosarakban takarózó tepertős-, sajtos pogácsákat, az illatozó kifliket, a tejfölös kenyérlángost nem lehet kihagyni. Majd pohárnyi csipkebogyó-szörpös öblítés után jöhetnek az édességek: a mézes-magos sütemények, a túrós-lekváros batyuk, a cukrosra aszalódott gyümölcsök. Mire az utolsó falat is lecsúszik, már rég táskánkba kéredzkedik egy mázas csupor, bögre, pár nélkülözhetetlen antik holmi, egy kis finomra pácolt-, füstölt szalonna, kolbász, egy palack badacsonyi termelői bor, egy kis házi sajt…
Természetesen, mindez az egészségünk érdekében…
Némi piacozás után, irány a cél!
A Badacsonyt sokan úgy ismerik, mint a Balaton part egyik fontosabb, forgalmasabb üdülőhelyét. Nekünk a tanúhegyek egyikét-, vagyis egy (a kertünkből is nagyon jól belátható) 438 méter magas hegyet jelent, amely csodálatos túraútvonalat kínál az év minden időszakában.
Ő a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik.
A csaknem kerek hegykerülete (a piros jelzésen haladva) 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tető-fennsíkjának átmérője 1–1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m. Oldalán 280 méter magasságig –szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – kertek találhatók, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből. Meseszép bazaltorgonáit, és a hegyről nyíló egyedi panorámát sokan jönnek megcsodálni.
A turistaút a vasútállomástól indul (sárga jelzés).
Ezen a szakaszon még lehet autóval menni – árnyékmentes, aszfaltos út vezet a Szegedi Róza házán túli parkolóig.
Innen a piros jelzés visz körül a hegyen, de az Országos Kék Túra jelzései is megtalálhatóak.
Mi a parkolóból balra (délnek) indulunk el, a piros jelzésen. Nagyon szép erdőn át megy a csapás fölfelé, míg el nem érjük a szőlőskertek fölötti szélesebb utat. Ez a Rodostói út. Takarosan rendbe hozott présházai között, végig fantasztikus panoráma tárul elénk Szigligetre és a Balatonra. Rövidesen a piros jelzéseket követve, jobbra térünk az erdőbe. Az útjelzőnél a Bujdosók lépcsője felé tartunk. Jobbra ütött-kopott tábla ismerteti a jellegzetes kőzsákok, kőtengerek történetét. Távolabb, a tábla mögött látjuk a sziklatornyokat és a bizarr kőtengert. Haladunk tovább (a piros jelzésen) míg balról csatlakozik az Országos Kék Túra útvonala, majd pár lépéssel odébb, egy útjelzőnél jobbra kanyarodva kezdjük meg fáradságos kapaszkodásunkat a hegy tetejére, a 464 fokból álló, természetes-, megmunkálatlan bazaltkockából 1936-ban épített Bujdosók lépcsőjén fel. Szerencsére több helyen is vannak kiépített pihenők, melyek híres kurucok nevét viselik.
A lépcsősor Czinka Panna pihenőjénél (egy esőbeállónál) ér véget. Innen teszünk egy kis kitérőt a kék háromszög jelzésen, a pár méterre található, egykori kőbánya fölötti tördemici kilátóhelyig, ahonnan újfent Szigligetre nyílik csodálatos panoráma.
Visszatérve a kék jelzéshez folytatódik utunk a hegy peremén. Pár perc alatt elérünk a Ranolder-kereszthez.

A Ranolder kőkereszt. Fotó: Mikolai

A Ranolder kőkereszt. Fotó: Mikolai

1857-ben állíttatta Ranolder János veszprémi püspök a súlyos, hatalmas kőkeresztet. Köveit a Kőkapun keresztül negyven pár bivallyal vontatták fel. A kereszt alatt pár lépcső vezet egy, a bazaltorgonák felső-, sima lapjain álló kilátóteraszra, melyről lélegzetelállító panoráma nyílik a Balaton víztükrére. Napelemek segítségével este kivilágítva messziről látszik a kereszt.
Bakancsolunk tovább a kék jelzésen, míg elérjük, a kőből épült Egry József-kilátóhelyet. A bástyaszerű építményről rálátunk a badacsonyi szőlőkre, a hajóállomásra, a távolban pedig kirajzolódik a jellegzetes kettős kúpú fonyódi hegy.
Innen az utunk beljebb visz a fennsíkra. Szép, árnyas bükkerdőben le-föl hullámozva érjük el a Badacsony legmagasabb pontján 2011-ben, fából és acélból épült kilátótornyot, a Kisfaludy-kilátót (438 m). A 16 m magas, háromemeletes kilátó legfelső szintjéről egyedi, körkörös kilátás nyílik a Tapolcai-medence tanúhegyeire, a Balatonra, a Bakonyra és a Keszthelyi-hegyvonulatra. Érdemes felmenni rá.

A Kisfaludy kilátó. Fotó: Mikolai

A Kisfaludy kilátó. Fotó: Mikolai

A torony alatt rendezett pihenőhely van kialakítva – padok, asztalkák, tűzrakó hely. Kihasználva ezt, kissé könnyítettünk mi is a hátizsákunkon.
Rövid pihenő után, a piros jelzést követve visszaértünk a kiindulópontunkhoz, a Szegedi Róza ház melletti parkolóhoz. Nem több, mint három óránkba telt a “sétánk”.
Kellemesen elfáradva, valamint sok szép élménnyel ültünk autóba és indultunk haza.

Mikolai Bertics Mihály