Mikolai Bertics Mihály honlapja

A REMETE

remetelak

Remetelak a Mátrában

         – jegyzet –

A magányosan élő remetéhez egyszer emberek érkeztek a közeli településről, és többek között azt kérdezték tőle:
– Mondd, mi jó van abban, hogy életed nagy részét itt töltöd egyedül, csöndben és magányban?
A remete éppen azzal foglalatoskodott, hogy vizet mert egy ciszternából, vagyis az esővíz összegyűjtésére szolgáló mély kútból. Fölfigyelt a kérdésre, s azt mondta:
– Nézzetek bele a kútba! Mit láttok?
Az emberek kíváncsian léptek a kútkávához, körülvették a remetét, és próbáltak beletekinteni a mélybe.
– Nem látunk semmit, csak zavaros vizet – mondták kisvártatva.
A remete abbahagyta a vízmerítést, pár percnyi csöndet tartott. A látogatók feszülten figyeltek rá, mozdulni sem mertek. Aztán, egy kis idő múlva így szólt:
– Most nézzetek bele a kútba egyenként, csöndesen. Mit láttok?
Az emberek érdeklődéssel hajoltak egyenként a kút fölé, s felkiáltottak:
– Saját arcunkat látjuk a kútban, a víz tükrében!
– Bizony – mondta a remete – amíg zavartam a vizet, nem láttatok semmit. De a csöndben és a nyugalomban megismeritek önmagatokat.
A látogatók megértették a remete tanítását.