Mikolai Bertics Mihály honlapja

ADVENT 4. VASÁRNAP

advent 4. vasárnapAdvent 4-ik vasárnapjával magunk mögött hagyjuk a várakozási időt, véget ér a karácsonyt megelőző készülődés is. A már küszöbön álló ünnep előtt számba vehetjük a megtett lelki utat, ugyanakkor lehetőségünk van kijavítani a várakozás alatti mulasztásainkat. Elmélkedjünk. Lelki szemeink előtt idézzük fel a nagyon régi időket. Az Ószövetség arról ír, hogy abban az időben, Izaiás próféta által Isten arra buzdította Ácház királyt, kérjen valami jelet, hogy az által megerősödjön a bizalma. Ácház visszautasította ezt, de Isten a próféta által mégis jelet ígért: „Ime a szűz fogan, fiút szül és Emmánuelnek nevezi, ami annyit jelent: velünk az Isten.”
Szent Máté evangéliumában már a beteljesülés tárul elénk. Az evangélista miközben Jézus születésének körülményeiről ír, a Szűzanya kiemelkedő érdemei mellett, Szent József szerepéről is tesz említést. A Messiás születését a Teremtő Isten olyan személyek közreműködésére építette, akik készek voltak szeretetből áldozatot vállalni és ehhez személyes terveiket is feladták.
József készülődött, várakozott, de teljesen másfajta életről álmodozott. Mária jegyeseként csakis arra készülhetett, hogy feleségül vegye őt, de azt kellett látnia, hogy Mária gyermeket vár. El akarta bocsátani, de az álmában megjelent angyal üzenetére megváltoztatta emberi elhatározását. Mivel igaz ember volt, megfelelt Isten szándékainak. Képes volt arra, hogy saját emberi terveit alárendelje Isten akaratának.
Hogyha párhuzamot vonunk a saját adventi készülődésünk és József várakozása között, rádöbbenhetünk, hogy a karácsonyt megelőző várakozásunkban (életünkben) mennyi földi megszokottság és mennyi égi alárendeltség van. Megvilágosulhat előttünk, hogy a jól bevált, emberi módszerek szerint miként szoktunk tenni a dolgainkat, és lélekben, hogyan készülünk fel a karácsonyra, az Isten-gyermek születésére.
Miért is ne tennénk azt, amit már kipróbáltunk, azt, ami már jól bevált? Mégis szűkségünk van több nyitottságra, odafigyelésre, személyes vállalásra.  Jézus megszületésére bennünk (a lelkünkben) csak szeretetből vállalt áldozatkészségünk révén történhet meg. Ehhez pedig nem elég a megszokás, a rutin. Többre van szűkség.
Józsefnek álmában szólt az Isten és „…amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala parancsolta neki…” Ő képes volt a dolgok megszokott rendjét megváltoztatni, és saját emberi terveit alárendelni Isten akaratának, és kész volt együtt működni az isteni tervvel.
Figyeljünk mi is, és olvassunk azokból a jelekből, amelyeken keresztül Isten üzen nekünk. Lehet, hogy ez éppen elmélkedésünkben, vagy imádságunkban történik meg. Az is lehet, hogy egy jóakarónk által szólít meg minket Isten, vagy a lelki „hangokon” – sugallatként – hallatja hangját. Nagyon sok módja van annak, hogy Isten üzenete elérkezzen számunkra is.
Mindenképp, most a küszöbön álló karácsonyi  időben, Szent József példájára, legyünk készek meghallani Isten jóra-ösztönző szavát, és ha részünkről némi áldozatvállalásba kerülne is, cselekedjünk annak megfelelően.

Mikolai Bertics Mihály