KÉP A FALON
A kisroboton (a szovjet gulágokban) elhunytak emlékére
Az a kép ott a falon az apám,
most akár a fiam is lehetne.
Butoson, Szolyván, vagy Orelben,
csak a Jó Isten tudja,
hol van eltemetve.
Egy be nem telt ima,
amit a mamával,
(nővérem s két húgom)
suttogtunk minden este,
úgy kértük Istent,
százszor, százezerszer,
hogy óvja meg nekünk
és haza vezesse.
A hosszú sorból apánk
vissza-visszanézett,
búcsú-tekintete
még előttem van.
…Már nagyocska voltam,
öten vártuk haza…,
… végtelen advent volt,
s karácsonytalan.
Föld-edzett apám porából fenyő,
véréből gyanta terem.
Kaukázusi sírján koplal a hit,
nem gyúlhat gyertya,
s egy pléharcú Krisztus sem
őrzi álmait.
Egy kopott kereszt az apám
a sírkerti ecetfák alatt,
teste Brjanszkban,
lelke az Istennél,
nekünk egy üres sír maradt.
Az a kép ott a falon az apám,
most akár a fiam is lehetne.
Butoson, Szolyván… és még sorolhatnám,
csak a Jó Isten tudja,
hol van eltemetve.
Mikolai Bertics Mihály / Álomkergető, 33 old.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.