Mikolai Bertics Mihály honlapja

NAGYBÖJT

böjt 2014Nagyböjt első napja (idén: március 05) hamvazószerda. Ezen a napon a katolikus a keresztény templomokban hamuval rajzol a pap jelképesen keresztet a hívek homlokára, és azt mondja: – Emlékezz ember, hogy porból vagy és porrá leszel.
Az ókereszténység idején a nyilvános bűnösöket mezítláb, zsákruhába öltöztetve vezette a püspök a templomba, ahol elimádkozták a bűnbánati zsoltárokat, majd hamut hintett a fejükre, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.

A böjt az érzéki élvezetek, különösen a táplálkozás korlátozását vagy az azokról egy időre való teljes lemondást jelenti, eredetileg vallási fogalom volt. Böjt idején „belülről” táplálkozunk. Régen a perzsák, az egyiptomiak, a görögök vagy akár az indiánok egyaránt ismerték a lelki elmélyüléshez vezető utat. A keleti jógatanítás is a leghatásosabb szellemi tisztítókúraként tartja számon a böjtöt. A gazdag téli ételek után jótékonyan hatnak a böjti eledelek. A test és a szellem felfrissítéséért mindenkinek ajánlott.
A nagyobb vallási böjtök tavasszal és ősszel vannak, érdekes módon éppen egybeesnek az egészségügyi szempontból ajánlott időszakokkal. Természetesen más céllal és máshogyan böjtöl egy mohamedán, egy buddhista, egy keresztény vagy egy ateista ember. A böjt nem keverendő össze az éhezéssel: csoportos vagy egyéni éhségsztrájkot politikai-társadalmi okokból, tiltakozásként is tarthat valaki, erre híres és szép példa Mahatma Gandhi.

A keresztény böjt

A keresztények két fő böjti időszaka a karácsony előtti advent négy hete és a húsvét előtti negyven nap, ebből az utóbbi a szigorúbb. Például a középkorban szerdán, pénteken és szombaton csak kenyeret és sót fogyasztottak, napjában egyszer, a jóllakás és a húsevés pedig a többi napokon sem volt megengedett. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat (1962−65) óta már csak a hamvazószerdát, a nagypénteket és a nagyböjti időszak péntekjeit tartják szigorúan. A protestáns egyházak híveikre bízzák az önmegtartóztatást. Régen a nagypéntek előtti napon, népies nevén zöldcsütörtökön is böjtöltek (jellegzetes étel volt a spenót rántott zsemlével).
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánatot, az áldozathozatalt és a megtisztulást szolgálja. Magyarországon ebben az időszakban nem főztek, sütöttek állati eredetű zsírral. A nagyböjt kezdete előtt mindent a kamrába tettek, amit negyven napig nem fognak használni (zsíros edényeket, szalonnát…). Mindennap csak kétszer ettek: ebédre levest, böjtös pitét, vacsorára olajos káposztát, savanyú paprikát, diót és mézet. A hagyományos böjti étrendben helyet kapott még sokféle főzelék, aszalt gyümölcs, tojás- és halétel. Böjti időszak alatt tilos volt lakodalmat, mulatságokat tartani.

Mikolai Bertics Mihály jegyzete