Mikolai Bertics Mihály honlapja

URAM…

HirosimaMég ha szólok is hozzád,
csak lehajtott fővel tehetem,
mert annyi a bűn,
a szó hamis,
pellengér hang a nyelveken.

Némaságom is esendő,
mert kísértő hangok futnak át,
és fájdalom bújt a gondolatba,
nyakalja kárhozat-borát.

Elbitangult, vad szelek
söprűje szemembe csapott,
nyugtalan vihar mormogása
kulcsol ajkamra lakatot.

Áldozó ostya helyett
szókeverő nyelvem alatt
száraz sóhajokat áztatok,
míg tart az imazuhatag.

És úgy hallgatok mint a sír,
óhajom karóhoz kötöm,
de gyertyaként ég a kísértés,
megfolyt a káromlás-özön.

Gyarló vagyok, por, hamu,
a Te gyurmád, vak, eleven.
Ha vétek a szó s a gondolat,
Uram, megbocsásd nekem.

Mikolai Bertics Mihály / Kövekre írt út – 1999. / 58. old. /