Mikolai Bertics Mihály honlapja

0 KM KŐ

Budapest – 0 km kő

Krisztus előtt 20-ban, Augustus császár egy két és fél méteres Milliarium Aureumot állíttatott a római Forumon. Az oszlop egy töredéke ma is megtalálható az örök város leglátogatottabb helyén. A Milliarium Aureum, a feljegyzések szerint, egy magasba nyúló, hengeres márványoszlop volt, amit aranyozott bronzlapok takartak. A császár rendeletére, az oszlopra rávésték a nagyobb itáliai városoknak Rómától való távolságát, római mérföldekben kifejezve. Akkor még a távolságot nem az oszloptól, hanem az ősi városfalak kapuitól mérték. A Milliarium Aureum felállításával Augustus hangsúlyozni kívánta Róma kiemelkedő voltát, az egész birodalom fölöttiségét. Az oszlop azt is hivatott volt kifejezni, hogy “Omnes viae Romam ducunt!” vagyis “Minden út Rómába vezet!”.
A Milliarium Aureuma a birodalmi gondolat szimbólumává lett, a tekintélyt parancsoló nulla kilométerkő jelkép volt, amely közvetve áthatotta mind a rómaiak, mind az idegenek gondolkodását. Egyúttal méltó kifejezője lett az utak különleges hasznát felismerő államférfiúi magatartásnak.

Róma – Milliarium-Aureum

Ennek értelmében látott hozzá Augustus a már meglévő itáliai és tartományi utak tatarozásához és gyarapításához. Ettől kezdve e kőtől számították a birodalom városainak távolságát, és innen indultak a híres-, nevezetes utak: a via Aurelia, a via Appia és a via Flaminia. A hagyomány szerint e két évezreddel ezelőtti gesztus az eredete az “Omnes viae Romam ducunt!”, vagyis”Minden út Rómába vezet!” szólásnak is.
A kilométerkövek állításának szokása nem tűnt el a világbirodalommal: Párizsban, a Notre-Dame székesegyház előtti macskakövek közé ágyazott kőtől számolják a franciaországi utakat, Ausztráliában, Sydney városközpontjában álló obeliszktől – sőt, Kecskeméten is van egy jelképes “0” km-es kő, hogy csak a legismertebb példákat említsem.
Ezeknek az utaknak a többsége irányjelzőül szolgált a későbbi korok embere számára is, amikor nekilátott, hogy megépítse saját útjait.

0 km kő – Frim Jenő, 1932

A rómaiaktól a legtöbb ország átvette ezt a praktikus megoldást, és kijelölte az országutak közös kiindulópontját. Ez természetesen általában a királyi székhely volt, de azon belül is ki kellett jelölni egy pontot, ahonnan az utak hosszát mérték.
A magyar utak esetében  ez a fix pont – eredetileg – a királyi palota küszöbénél volt! Onnan számították tehát minden magyarországi út hosszát. Buda 1686-os visszafoglalásától kezdve azonban a budai vár elveszítette korábbi jelentőségét; nem volt már a magyar királyok székhelye, hiszen számukra a birodalom központjának Bécs számított. Ennek természetéből eredően már a magyar utak hosszát sem az (amúgy sem funkcionáló) királyi palota küszöbétől mérték. De a reform-küzdelmek egyik szimbolikus eredményeként az 1840-es években a Várból lekerült a jelképes útjelző az akkor épülőfélben lévő Lánchíd budai hídfőjéhez. A földmérők pedig nem bánták, mert amúgy is macerás volt mindig föntről, a hegyről mérni a távolságokat… Gróf Festetics Pál vetette fel az ötletet, hogy állítsanak egy művészileg is méltó színvonalú alkotást az állami országutat kilométer-számozásának kiindulópontjánál, a Clark Ádám téren. A Hungária Automobil Club (HAC) felkarolta az indítványt és megbízta Körmendi Frim Jenő szobrászművészt az emlékmű elkészítésével. A szobrot 1932. május 7-én avatták fel ünnepélyes keretek között a Clark Ádám tér déli oldalán, az akkori

0 km kő – Molnár László, 1953.

Kereskedelmi Minisztérium épülete előtt. Az avatóbeszédet József Ferenc főherceg, a HAC díszelnöke tartotta. A jobb kezében a szent koronát tartó, Patrona Hungariae-t ábrázoló 1 méteres márványszobor, egy jelképes, 2 méter magas, kilométerkövön állt, amelynek hátlapjába és két oldalsó lapjába a gyalogos, a kocsis és az autóvezető domborművét véste az alkotó. A mészkőből készült talapzat előlapján a következő felirat állt:
„A magyar országutak kiindulópontja / 0 KM / Állította a Hungária / Automobil Club / 1932.”
Ez a szobor Budapest 1944/45-ös ostromakor elpusztult. Ezt követően állították fel Molnár László egy munkást és egy autókereket ábrázoló szobrát. De ezt a szobrot 1974-ben áthelyezték a XVII. kerületbe, a rákoshegyi vasútállomáshoz.
A mai szobrot 1975. április 4-én állították fel úgyszintén a Clark Ádám téren, a Budavári Sikló előtti parkban. A jelenlegi „0” kilométerkő egy 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkőszobor is (mint elődei) a Budapestről induló főutak kilométer-számozásának kezdőpontját szimbolizálja. Borsos Miklós alkotását 1975-ben avatták fel, a hagyományoknak megfelelően, a Clark Ádám téren. Az alkotás egy szabályos tipográfiai “0” karaktert formáz meg, és mindössze két betű van rajta: „KM”. Innen számítják a magyarországi egy számjegyű főútvonalak kilométereit (a Székesfehérvárról induló 8-as főút kivételével).

0 km kő – Budapest, Clark Ádám tér. Borsos Miklós alkotását 1975-ben állították fel.