Mikolai Bertics Mihály honlapja

A MAGYAR FÁJDALOM SZOBRA

Debrecen 2013 03xx

Magyar Fájdalom szobor

Mindenek előtt, álljon itt két mondat egy 1977-ben kiadott könyvből:

“A park közepén a volt országzászló talapzat, valamint a “Magyar fájdalom” c. irredenta szobor talapzata áll. Lebontásuk időszerű lenne.”

1920 június 4-én írták alá az első világháborút lezáró Párizs környéki békerendszer részeként a trianoni békediktátumot. A döntéssel a történelmi Magyarország területének kétharmada és lakosságának fele a szomszédos országokhoz került. E becstelen döntés alapjaiban meghatározta a magyar külpolitikát a két világháború között.
A kommunista rezsimben mélyen hallgattak Trianon tragédiájáról. Egy nemzet számára, a megcsonkításon túl, nincs nagyobb büntetés, mint az, ha nem lehet emlékeznie. Trianon gyászos eseményeiről évtizedekig nem lehetett megemlékezni, sőt beszélni sem. Azzal viszont, hogy június negyedikét, 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés, sikerült lerombolni a félévszázados hallgatás falait. De a trianoni békediktátum azóta is fekete pecsétként tanúskodik Európa történelméről, Magyarország igaztalanul történt megcsonkításáról, feldarabolásáról. Ebből eredő fájdalmas sebeink azóta is gyógyíthatatlanok. Nem tudom mért, talán, azért, mert ma is időszerűek és örök reményt keltenek bennem, de Kossuth Lajos intelmei jutnak eszembe:

„Soha, semmi esetben ne tűrjétek, ne engedjétek azt, hogy a nemzet felett más határozhasson, mint a nemzet maga. Ha pedig a veszteség hírét hozzák nem fogunk  elcsüggedni, mert veszteni lehet, de nemzetet eltiporni nem”

Debrecen utcáit járva, a Bem Téren, megakadtak a szemeim azon a különös alkotáson, egy köztéri szobron, melyről a fent idézett-, 1977-ben kiadott könyv oly elmarasztalóan ír. Közelebbről nézve alig hittem a szemeimnek; a szobor alkotója és adományozója is francia. Francia emberek, akik így juttatták kifejezésre együtt érezésüket a magyarokkal. Íme egy kis rövid ismertető a szoborról, Éles Bulcsú Leírásából:

A Magyar fájdalom szobra

A Bem tér 26–27. szám előtt áll a tragikus békediktátumra emlékeztető alkotás. Talapzatának felirata sokat elárul: “Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt, gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guillaume. Ezen emlékművet Debrecen városának ajánlotta fel Viscount Rothermere. 1933. május 28.” A két világháború között Maross György nevét viselő téren álló bronzszobrot 1945 után ismeretlen tettesek szurokkal leöntve gyalázták meg, később eltávolításra került. Előbb a Déri Múzeum pincéjében szén alá rejtve, majd Hajdúböszörményben, a Győrösi-ház udvarán őrizték. 1986-ban visszahozatták Debrecenbe és a Holló László Emlékmúzeum udvarán restaurátorok megkezdték a szobor megtisztítását. A Debreceni Városvédő- és Szépítő Egyesület és a Borsos József Ifjú Városvédők köre által a Nemzeti Pantheon Alapítványtól 1998-ban nyert összegből, illetve a városvezetőség és a képviselő testület anyagi hozzájárulásából újra elfoglalhatta helyét a szobor a talapzaton. Az utómunkálatokat Győrfi Lajos, Papp Zoltán és Varga Imre szobrászművészek végezték el. 2000. június 4-én, fél tizenkettőkor kezdődött az avatási ünnepség, melyen Kósa Lajos polgármester mondott beszédet.
(…)
Az életnagyságnak körülbelül kétszerese a telt idomú, meztelen nőalak. Torzó, ugyanis jobb lába térd felett, bal lába pedig teljesen le van vágva, illetve bal keze is hiányzik. Fejét hátraveti, arckifejezéséről egyrészt fájdalom, másrészt pedig valamiféle révedező álmodás olvasható le. A hiányos testrészek természetesen Magyarország elcsatolt földrészeit szimbolizálják. A szobor arckifejezése már kérdéseket vet fel, ugyanis nem dönthető el, hogy mit érezhet az ábrázolt nőalak, fájdalmat vagy álmodást. Természetesen mindkét lehetőségre van magyarázat. Ha fájdalom ütközött ki az arcára, az teljességgel megérthető, ha pedig révedezve álmodik, akkor álmodhat az elcsatolt földek visszatéréséről is. A szobor felület-megmunkálása sima. “Kétségtelenül jó kvalitásokat sejtető, modern, nagyvonalú alkotás, bizonyos izgatott, impresszionista rafinériával megmintázva.” (Bőgel, 1961: 96. oldal) A szomorú mondanivaló ellenére valóban tetszetős szoboralkotás a Magyar fájdalom szobra. Kár lett volna, ha ez a női torzó valamelyik olvasztóban végzi…

Debrecen 2013 03_x

Magyar Fájdalom szobor – Debrecen / Fotó: Szabó Györgyi

 

Debrecen 2013 03y

…és a talpazat felirata /Szabó Györgyi fotója