Mikolai Bertics Mihály honlapja

A SZENT MIHÁLY DOMBON

Balatongyörök és Vonyarcvashegy határán csodálható meg a Szent Mihály domb és kápolna. Autóval Balatongyörök felől a 71-es főútról, Vonyarcvashegy település táblát elérve (alig 10-20 méteren belül) kell balra, a Balaton felé letérni. Egy szűk, aszfaltos út vezet át a vasúti síneken a domb aljáig, ahol parkoló és piknikező hely van kialakítva. Innen gyalogosan mehetünk tovább; táblák segítik a tájékozódást. De könnyedén megközelíthető a víz felől is.
Maga a domb 136 méter magas dolomit tömb, mely kiemelkedik a környező tájból, és messziről magára vonja a tekintetet vízen és földön egyaránt. Még a Keszthelyi-öbölből is megfigyelhető a rajta található (Szent Mihály névre szentelt) kápolnával együtt.
Ez Magyarország egyetlen halászkápolnája.

Hajdanán a domb egy sziget volt, földmozgások következtében emelkedett ki, s tetején évezredek óta épület áll. Története színes, eseményekkel teli múltra utal.
A szakirodalom szerint, a rómaiak őrtornyot építettek rá, majd az 1560-as években itt állt a györöki vár, mely mára teljesen eltűnt.
1622-ben már kápolna ékeskedett rajta. A kápolnaépítés története pedig igen legendás; arról szól, hogy 1729 telén 46 halász dolgozott a tó jegén, amikor rianás következtében egy nagyobb jégtábla levált, rajta a halászokkal. Hat halász azonnal meghalt, a többiek pedig a táblán rekedtek, pontosabban sodródtak a biztos halál felé. Hirtelen megfordult a széljárás, és a jégtáblát kivetette a szigetre.
A halászok a csodás megmenekülésük után fogadalmat tettek, hogy kápolnát építenek a dombtetőn. Ez azonban valószínűleg csak átépítés lehetett, mivel a dombon ekkor már állt a Szent Mihály kápolna. Ez azért tűnik valószínűnek, mert a kápolna oltára mellett található két kriptán (korabeli feljegyzések szerint) az 1722-es és 1729-es évszám volt olvasható. Ezek a feliratok azóta lekoptak, ma már nem láthatóak.
A halászok megmenekülésének állított emléket az egyik oltárkép is, de azt a festményt 1964-ben ellopták. A felirata így szólt:

„A Jó Isten segedelmével 40 ember egy jégdarabrul megmenekült 1739.”
/Később Udvardi Erzsébet (Baja, 1929. 12. 27. – Keszthely, 2013. 02. 4. Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar festő.) újrafestette a megmenekülést./

A veszprémi püspök (Padányi Bíró Márton) 1755-ben engedélyezte ferences rendi szerzeteseknek, hogy letelepedjenek a dombon. Egy koldulórend volt, alamizsnából éltek, barlanglakásokban, valamint remetelakásokban laktak. Ezek a lakások feltételezhetően a domb keleti oldalán voltak, mára azonban nyomuk sem maradt.

Az 1860-as években a kápolnát átépítették, neogótikus stílusban, nyolcszög alakú, alacsony toronnyal és félköríves szentéllyel. Átépítése után nem sokkal súlyos rongálás áldozatává vált, belső berendezése szinte teljesen megsemmisült.

Napjainkban a kápolna közelében emlékhely található, itt látható Németh János (Zalaegerszeg, 1934. 03. 16. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrász, keramikus) kerámiája, amely a halászok megmenekülésének állít emléket. 1999-ben Balatoni Halászok parkja létesült a dombon. A kápolna június 15-től október 2-ig (Szent Mihály napig) látogatható.
A Szent Mihály domb- és kápolna kedvelt kirándulóhely hangulatos fenyőkkel, ösvényekkel és pihenőpadokkal.

Szeghalmy Gyula (Szeged, 1876. május 1. – 1963. Tanító, régész, fényképész.) így írt a Szent Mihály kápolnáról:

“A tetőre parányi templomot emelt a kegyelet. Hálás és kedves volt ide emelni a magányba. Ide a tetőre, hogy őrszemével végignézzen a tó felületén, hogy harangszóval innen üdvözölje a hajnalt, az alkonyt, a fényes csillagszemekkel kivert ég éjszakáját, és a vihar előtt innen intse a parti halászokat, vigyázzatok, támadóban a vihar!”

Mikolai Bertics Mihály

A Szent Mihály kápolna a vonyarcvashegyi Szent Mihály dombon. / fotó: Mikolai

Kálvária a Szent Mihály dombon. Vonyarcvashegy. / Fotó: Mikolai

 

Kilátás a Balatonra. / Fotó: Mikolai