Mikolai Bertics Mihály honlapja

AZ AGÁR-TETŐN

A Pálos-kolostor romjai az Agár-tetőn / fotó: Mikolai

A Pálos-kolostor romjai az Agár-tetőn / fotó: Mikolai

Az Agár-tető Hegyesd – Monostorapáti – Sáska – Taliándörögd községhatárokban található. A Kab-hegy után a Déli-Bakony második legnagyobb bazaltvonulata, 511 méter tengerszint feletti magassággal. Mi Sáska felől közelítettük meg, mivel az alig 3 km távolságra van hozzánk. Sáska az Agártető-hegy lejtőjénél helyezkedik el, Tapolcától 8 km-re. A falu gyönyörű természeti környezetben fekszik. Katolikus templomát, mely a tatárjárás során lerombolt kápolna helyén áll, 1250-ben Sarlós Boldogasszony napján, Szent Imre tiszteletére szentelték fel. A környező erdő régen a királyok kedvelt vadászterülete volt.
A faluból jól járható, kövesút vezet a hegyre. Autózni az erdészházig lehet, ahol bőven van hely parkolásra. Turistajelzés, (fa oszlopon lévő nyíl és piros csík) mutatja az erdei gyalogutat. Végig a piros jelzést kell követni.
Mi az erdő rejtekén lévő pálos kolostor romjait vettük úti célul. Az elején még füves az út, de ahogy emelkedik egyre inkább köves, falevéllel fedett. A fák lombjai is összeborulnak felettünk, azt az érzést keltve, hogy az ölelésükben vagyunk. Szakaszonként az út mély szurdik mellett halad, amelyben esőzéskor, hóolvadáskor lezúdulnak a vizek. Tovább haladva, mindkét oldalon meredek sziklaoltárok között vezet át az ösvény. Itt láthatjuk a “Kőember” sziklát is. A legenda szerint a régi időkben, a Rátóti Gyula által 1260-ban alapított pálos kolostor egyik szerzetese faragta útmutatásul az eltévedt vándoroknak. Valójában a természet alkotta a formát, amit emberalakúnak vélnek. Útközben az ahhoz értők akár gombát is szedhetnek. Mi is találtunk ízletes vargányát. Nem könnyű észrevenni őket – az avarba teljesen beolvadó színük miatt.

Vargányák / fotó: Mikolai

Ízletes vargánya / fotó: Mikolai

Félórányi járásra érkezünk el a Szent Jakab forráshoz, ahol pihenő padok és tűzrakó hely is van. Innen alig száz méterre van a Pálos Rend kolostor romja.
Hallgattuk a forrás csörgedezését, és közben arra gondoltunk, hogy tiszta vízével vajon hány száz éve itatja a vándorokat, az erdő vadjait? Körül jártuk az évszázados romokat, jó érzéssel töltött el bennünket, hogy az alig néhány helyen megmaradt falmaradványai szépen ki vannak pótolva úgy, hogy az egykori templom körvonalai jól láthatóak. A szentély helyét egy nagy fakereszt jelzi. Teljesen áthatott bennünket a hely szelleme; Mennyi ima, mennyi fohász, kérés, hála szállt innen az ég felé. Ember, ha erre jársz “Vedd le sarudat a lábadról, mert a hely, ahol állasz, szent…” (Kiv 3,1)

Pálos rendiek éltek itt, ők tettek kőre követ, hogy templom-, hogy oltár legyen – hely az imádságnak, a könyörgésnek
és a hálának is. Ezt egy középkori himnusz így örökíti meg:

“Bámulj világ, mert halandó
ilyet nem láttál soha,
amilyen Pál temetése
volt s különös gyásztora:
sírját oroszlánok ásták,
amiben majd lent pihen,
szentjein keresztül Isten
századoknak így izen.”
/ Deciana terret multum; Gyéressy Ágoston fordítása/

"Vedd le sarudat a lábadról, mert a hely, ahol állasz, szent..." (Kiv 3,1) / fotó: Mikolai

“Vedd le sarudat a lábadról,
mert a hely, ahol állasz, szent…” (Kiv 3,1) / fotó: Mikolai

A remeték jelenléte hazánkban a kereszténységgel egyidős. Egyenként vagy kisebb csoportokban leginkább domb- és hegyvidéken, forrás közelében telepedtek le, formális alapítás nélkül, de a földesúr tudtával. A remetetelepek a megyés püspökök joghatósága alá tartoztak.
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend (Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje). A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomban), Márianosztrán és Petőfiszálláson. 2008-ban a magyar pálos rendnek 22 tagja volt.

Körüljártuk a pálosok szent helyét, amit az erdő, a természet egyre inkább visszavesz és bekebelez. Kicsit csalódva
tapasztaltuk, hogy a turaútvonalak jelzésein sehol nincs feltüntetve, csupán a Szent Jakab forrást mutatják a tájékoztató táblák. Vajon miért? Ezen tűnődtünk hazáig…

Mikolai Bertics Mihály