Mikolai Bertics Mihály honlapja

BALÁZSOLÁS

Balázsolás

Keresztbe tett gyertyák…

Február hó bővelkedik a jeles napokban: például az időjósló Gyertyaszentelőt követő Balázs-naphoz is népszokások kötődnek. Már a legrégibb kalendáriumok is számon tartották Balázs püspök napját, aki a kora középkortól a torokbajok orvosaként, az éledezni kezdő növények, a jószágok patrónusaként Európa-szerte nagy tiszteletnek örvendett.

Szent Balázs Krisztus u. 316 körül szenvedett vértanúhalált. Szülővárosában, az örményországi Szebasztéban eredetileg orvosi gyakorlatot folytatott. Mivel vallásos életet élt és a testi bajok gyógyítása mellett nagy gondot fordított a lelki sebek behegesztésére is, a következő püspökválasztás alkalmával a város püspökévé választották. Konstantin császár társuralkodója, Licinius császár (263 – 325) keresztényüldözései idején, Balázs a hívei kérésére egy barlangba menekült, melyet csak gyógyulást kereső beteg vagy sebesült vadállatok látogattak. Balázs az emberek helyett immár az állatokat gyógyította.
Később Agricola helytartó elfogatta és börtönbe záratta a szent embert. A börtönben egy haldokló gyermek Balázs imádságára megszabadult a torkán akadt halszálkától (ez szolgáltatta az alapot a ma is ismert Balázs-áldásra: Szent Balázs napján két gyertya között megáldják a hívők torkát). Kivégzése előtt megvesszőzték, majd faállványhoz kötözték, hogy végrehajtsák a császár parancsát: Licinius úgy rendelkezett, hogy Balázs húsát birkanyíró ollóval szaggassák le a csontjairól, azután fejezzék le. Azt beszélik, sírjánál csodák történtek. Sok csodás közbenjárásáért a 14 segítő szent közé számítják.
Szent Balázs a torokfájásban szenvedők és a birkanyírók védőszentje, de beteg szarvasmarhák gyógyulása végett is hozzá fohászkodnak, az ő nevében megáldott vízzel gyógyítva a barmokat. Pártfogója a diákoknak, az orvosoknak és a muzsikusoknak is. A művészetben birkanyíró ollóval ábrázolják, más képeken vadállatoknak oszt áldást; néha barlangjában látjuk, vadállatok társaságában.
Az ünnephez fűződő egyik népszokás a ma már alig gyakorolt balázsolás: maskarába öltözött gyerekek csákóval, süveggel a fejükön végigjárták a falut, új diákokat toboroztak és adományokat szedtek, ami a tanítók, iskolamesterek jövedelemkiegészítését szolgálta. Szintén balázsolásként ismert az a szokás, melynek során a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék.

Szent Balázs napja

Katolikus ünnep. Ezen a napon a pap a szentmise végén két keresztalakba illesztett (vagy összecsavart) gyertyát tart a hívek álla alá, miközben e szavakat mondja:

“Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.”

Ezt a szertartást végzi február 3-án, vagy az azt követő vasárnapon az egyház Szent Balázs püspök és vértanú emlékére.
Ha valaki torkán szálka akadt meg, már a 6. században ezt kellett mondani: “Balázs vértanú és Krisztus szolgája mondja: Vagy le, vagy föl!”

Mikolai Bertics Mihály