Mikolai Bertics Mihály honlapja

A KÁRPÁTOK ŐRE

A “Kárpátok Őre”

A honfoglalás időszakában Árpád fejedelem egy éber katonai védelmi rendszert hozott létre.  Éjjel-nappal strázsáló őrökkel zárta le a Kárpátok hágóit. Az akkori sorsfordító időkben ezzel is védte a Kárpát-medencei magyarságot.
Amíg ez a védelmi rendszer működött, őseinket meglepetésszerűen nem tudták megtámadni. Köszönhetően a Kárpátok Őreinek.
Az ő emléküket megörökítendő avatták fel első ízben 1915-ben Kolozsváron Szeszák Ferenc “Kárpátok Őre” emlékművét, melyet számos nemzeti hagyományainkat megörökítő relikviánkkal együtt 1918-ban a románok elpusztítottak, elégettek.
Az első világháborúban Magyarországnak teljesítenie kellett szövetségesi kötelezettségét az Osztrák-Magyar Monarchia és ennek szövetségesei iránt. Annak ellenére, hogy nem lelkesedett a nagyhatalmak közti fegyveres összecsapásért. Ennek ismeretében kell értékelnünk a Kolozsváron, a Deák Ferenc utca elején, a Városháza előtt felállított Kárpátok Őre szobrot. Helyén ma a memorandisták emlékműve áll. Meg kell jegyeznünk, hogy az románok által elpusztított emlékműbe ütött szegek a háború árváinak és özvegyeinek segítségére kiírt hozzájárulásokra emlékeztették volna az utókort. Erre azonban a történelem mostohasága nem adott lehetőséget. Az erdélyi katonákat, akik nemzetiségi különbség nélkül harcoltak és estek el a világháború harcterein, ősi hazájukban, szülőföldjükön ugyancsak megillette volna az utókor tisztelete.
A magyar kisebbség a romániai rendszerváltás után újra fel szerette volna állítani Kolozsváron ezt az emlékművet. Ám ez politikai okokból nem sikerült. Így került Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész alkotása a Szalajka-völgybe, melyet 2002. november 17-én avattak fel. Méreteit tekintve a szobor 2,65 m magas, 1,15 m széles, kb. 2 tonna súlyú. Horváth-Béres János kaposszerdahelyi faszobrász, egy 230 éves tölgyfából faragta az új szobrot.
2012. október 23-án a Szalajka-völgyben jártunk és közelről is megcsodálhattuk az alkotást.
Alább pedig az Országos Széchényi Könyvtár archívumából, a korabeli sajtóban, a szoborról napvilágot látott, néhány szemelvényt gyűjtöttem össze.

Kolozsvár – a Deák Ferenc utca eleje és a székelykapu, alatta a Kárpátok Őre – 1915.

VASHONVÉD KOLOZSVÁRT
Első formája ennek a jótékonyság újfajta gyakorlásának a bécsi vashonvéd volt, s a lovag hatalmas testébe sok ezer számra verték be a szegeket, amelyek ellenébe a hadijótékonysági célokra szolgáló összegeket adták. A jelenlegi szobor amellett, hogy művészi szempontból valóságos remekmű, pompásan oldja meg azt is, hogy a szegek beverésével ne lehessen lerontani a szobor művészi értékét. A szűrön levő cifrázatok, magyaros motívumú díszek, mintha csak arra lennének predesztinálva, hogy a megjelölt helyre beékelt szegek még emeljék diszességét a szobornak.
A szobor maga fából lesz, arcán és kezén pedig vasálarc lesz. Mikor pedig a jótékonyság és áldozatkészség ezer meg ezer kis vasszege elborítja a honvéd alakját, úgyszólván az egész alakon vasburkolat alakul ki. Az alak nagysága körülbelül a bécsi vashonvéddal lesz megegyező, az eredeti alak kétszeres nagyításban.
Mikor a jótékonysági akció befejeződik, gondoskodni fognak arról, hogy a nagy háború érdekes emléke méltó keretben őriztessék meg az utókornak, vagy múzeumban helyezzék el, ahol azzal az aranykönyvvel őrzik meg, amely a szögbeverők névsorát fogja tartalmazni.
/ Érdekes Újság, 1915. május 28./ 3. old. /

 A KIRÁLY SZÜLETÉSNAPJÁN LEPLEZIK LE A KOLOZSVÁRI VASHONVÉDET
Írtunk már arról, hogy Kolozsvárt is lesz vashonvédszobor, amely ötletes és szép eszköze lesz a hadijótékonyság megnyilvánulásának. Lyka Döme székesfehérvári nagybirtokos ajánlotta fel a városnak, hogy a vashonvéd költségeit fedezi, a szögek beveréséből származó összes jövedelmet. Így a kolozsvári hősök árváinak és özvegyeinek javára fordíthatják. A szobor, Szeszák Ferenc monumentális és gyönyörű művészi alkotása teljesen elkészült már, s tegnap délelőtt Haller Gusztáv dr. polgármester elnöklete alatt értekezlet volt, amely a leleplezés programját megállapította. Eszerint augusztus 18-án tartják meg a leleplezési ünnepséget. Bizonyos az, hogy Kolozsvár minden szépért lelkesedő közönsége örömmel karolja föl ezt a mozgalmat is, és végeredményben hatalmas összeget fog összeadni a nemes és gyönyörű célra.
/ Érdekes Újság, 1915. augusztus 1./ 3. old. /

ELKÉSZÜLT A „KÁRPÁTOK ŐRE”
A Deák Ferencz utca elején élénk kalapácsütésekkel dolgoznak az ácsok.
Épül valami, és az utcán járó emberek kíváncsian állják körül a dolgozó ácsokat. Mi lesz itt? Itt lesz a fahonvéd.
Az ácsok serényen építik a fahonvéd székelystílű hajlékát, s addig, amíg elkészül a fahonvéd méltóságteljes eszményi alakja, Kolozsvári Szeszák Ferenc szoborművész udvariasan várja a költözködés nagyszerű pillanatát.
A „Kárpátok Őre”, így fogják nevezni, és csakugyan a népfölkelő magyar parasztot képzelte el a mester, amint a tél keserves hideg napjaiban puskával kezében őrt áll a magyar határ felett. A rendes katonasapka alól hósapka látszik ki, mint ahogy védekeznek is a katonák a tél borzalmai ellen. A mellénél, a suba szegélyének találkozásánál a fahonvéd bronzba való kezei nyúlnak ki, és egymásra hajolva tartják erősen a Manlicher fegyvert.
A szobor már készen van, és augusztus 18-án fog megtartatni az ünnepélyes leleplezés. Dr. Haller Gusztáv főpolgármester ünnepi beszéd keretében a város nevében az első szeget üsse be a faszoborba, amely szeg megváltásának céljára a szakbizottság 100 koronát szavazott meg.
/ Érdekes Újság, 1915. augusztus 12./ 5. old. /

A FAHONVÉD LELEPLEZÉSE
A leleplezési ünnepség sorrendje a következő lesz: ünnepi istentisztelet délelőtt 10 órakor a főtéri templomban. Az ünnepélyt megnyitja gróf Bethlen Ödön főispán kormánybiztos, az ünnepély védnöke. Emlékbeszédet mond dr. Márki Sándor egyetemi tanár. A polgármester a szobrot átveszi. Az egyházak képviselői a szobrot megáldják. Szegbeverések következnek. A beverendő szegeket előzetesen folyó hó 17-én a polgármesteri hivatalban, az ünnepség napjától pedig a helyszínen lehet kiváltani. A szegek ára 1, 3, 5, 10 és 20 korona. Az adomány ellenében mindenki egy díszes emléklapot fog kapni.
/ Ellenzék, 1915. augusztus 14./ 2. old. /

A KOLOZSVÁRI HONVÉDSZOBOR LELEPLEZÉSE
Lehull a szobrot eltakaró vászon, előttünk áll a Kárpátok Őre, amint a fegyverére támaszkodva pihen, kemény csata után, s nyugodtan, elszántan néz újabb küzdelmek elé. Mintha őrszemül maradt volna itt, ama névtelen félistenek közül, akiknek bevonulását hatvanhat esztendővel ezelőtt Bem apó a szemközt levő ház erkélyéről nézte végig, de most attól kérdi, aki ellen akkor harcolt. Kit győzzek le uram, királyom?
A polgármester így fejezi be szónoklatát: Hódolat a királynak, szeretet a népnek, csodálat a hadseregnek, tisztelet a szövetségesek iránt, s minden nemes érzés törjön az ég felé ebben a legfőbb óhajtásunkban.
Mindezek után Kolozsvár sz[abad]. kir[ályi]. város nevében átveszem a Kárpátok Őrét jelképező szobrot, s annak megőrzését, s az utókorra való sértetlen átszármaztatásának kötelességét vállalom.
/ Érdekes Újság, 1915. augusztus 19./ 3. old. /

 NYOLCEZER KORONÁN FELÜLI ADOMÁNY
…folyt be a honvéd szoborra. A Kárpátok Őrének szobrát pár nappal ezelőtt leplezték le, s Kolozsvár közönségének áldozatkészségét a legjobban illusztrálja, hogy e pár nap alatt, a király adományát is beleértve, már eddig nyolcezer koronán felüli összeg folyt be. Tegnap délelőtt a Kárpátok Őrénél a kolozsvári városi tisztviselők, és a kolozsvári üzlet-vezetőség tisztikara rótta le önkéntes adományait. A városi tisztviselők küldöttségét dr, Haller polgármester vezette. A MÁV kolozsvári üzlet-vezetősége, a szeg beverése alkalmával, 200 koronát adományozott. A szegbeveréseket a gyengélkedő Felszegi Ferenc üzletvezető helyett az osztályfőnöki kar, Dózsa Miksa és Csiki József felügyelő, dr, Gyöngyösi Mihály felügyelő végezték.
/ Ellenzék, 1915. augusztus 21./ 3. old. /

 INDÍTSUNK GYŰJTÉST A „KÁRPÁTOK ŐRE” ALAP JAVÁRA
Az alábbiakban teljes szövegben közöljük Sándor József felhívását, amely szívéhez szól mindenkinek. A magunk részéről is megemlítjük ez alkalomból a nagyon kedves és nemes célú ideált. A Kárpátok Őrét hónapok óta oly vastag deszkatábla borítja és vonja el a jótékonyság szolgálatából az emlékművet. Tegyük szabaddá március 15-én Szeszák Ferenc gyönyörű szobrát, a gyönyörű cél, a hadiárvák felsegítésére. Itt közöljük Sándor József szívből jövő és szívekhez szóló felhívását:
Polgártársak! Honleányok! A kolozsvári Március 15. Állandó Bizottság, formális megalakulásának 40. évfordulójára, valamint a világháború hangulatára való tekintettel, úgy határozott, hogy az idei Március 15. ünnepet úgymint a kiránduláson, a szabadban, és pedig a háborúban elesett hősök és aztán folytatólag a köztemetőben, a 48-as honvéd sírjánál együttesen fogja megtartani. Ennek alapján tisztelettel és lelkesedéssel meghívjuk a közönséget, vegyen részt az épp oly kegyeletes, mint emlékezetes történelmi ünnepen.
/ Érdekes Újság, 1916. március 12./ 3–4.old. /

MIT TUDNAK A KÁRPÁTOK ŐRÉRŐL A FRONTON?
Kovács Endre honvédhadnagy írja nekünk a moldvai Kárpátokból: Hallottam, hogy Kolozsvárt is rettenetes hidegek voltak, s a fahonvédot a református kollégiumba vitték a kórházba, miután fagyási tüneteket észleltek rajta. Mindenesetre kíváncsiak vagyunk, mi igaz ebből? Ha igaz volna, a mellékelt 20 korona gyógyszerekre pont kifutja. Néhány kolozsvári honvéd géppuskás nevében Kovács honvédhadnagy.
A derék géppuskásokat megnyugtathatjuk, hogy a honvéd szobor pompásan állta a hideget, amiben az ugyancsak ízléstelen deszkabódénak is nagy része van. A 20 koronát a „Kárpátok Őre” jótékonysági alap javára fogjuk befizetni.
/ Érdekes Újság, 1917. március 8./ 4. old. /

A KÁRPÁTOK ŐRE ÉS MÁTYÁS SZOBRA
…A Patria azt írja: A kolozsvári magyar szobor, amelyik a „Kárpátok Őre” megszemélyesítője volt, szétrombolták, miután az odavaló románok nem tűrhették tovább annak izgató hatását. Ugyanúgy szétrombolták a magyar koronát Corvin Mátyás szobráról is. Ezt írja a Patria és minden okunk megvan arra, hogy higgyük, egyedül áll ezzel a véleményével. A szobrok olyan kulturális kincsek, művészi alkotások, amelyekhez a politika ne nyúljon hozzá, mert a művészet magasan fölötte áll a hétköznapi politikának. A politika haragja, dühe múlandó és változó valami, a szép idők pedig halhatatlanok.
/ Érdekes Újság, 1919. április 5./ 5. old. /

JELENTKEZZENEK A „KÁRPÁTOK ŐRE” SZOBOR DARABJAINAK ŐRZŐI!
Kolozsvár város katonai parancsnoksága az alábbi felhívást bocsátotta ki:
1918. december havában, amikor a románok Kolozsvárra bevonultak, lerombolták a „Kárpátok Őre” szobrot. A szobor darabjait állítólag megőrzés végett magukkal vitték. Felhívjuk mindazokat, akiknél a fent nevezett szobor egyes darabjai találhatók, hogy azokat haladéktalanul szolgáltassák be a kolozsvári katonai parancsnoksághoz, a városháza 4. számú szobájában.
/ Érdekes Újság, 1940. október 15./ 3. old. /

A KOLOZSVÁRI RENDŐRSÉG TISZTÁZTA A „KÁRPÁTOK ŐRE” ELTŰNÉSÉNEK RÉSZLETEIT
Az államrendőrség kolozsvári főkapitánya közli, hogy a rendőrség nyomozást folytatott a világháború folyamán felállított „Kárpátok Őre” emlékszobor eltűnése tárgyában. A rendőrség megállapította, hogy a Deák Ferenc utca és a Mátyás király tér sarkán állott faemlékművet a román diákság ledöntötte, és azt a rendőrség épületébe vitte. Onnan egy Lobontiu László nevű lovasrendőr a szobrot hazavitte és elégette. Lobontiut másfél évvel ezelőtt Bukarestbe helyezték át. Felelősségre nem vonható.
/Érdekes Újság, 1940. október 17./ 5. old. /

Mikolai

Az “Érdekes Újság” egyik oldala

A “Kárpátok Őre” 1915-ben.

“Kárpátok Őre” – Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész alkotása a Szalajka-völgyben. / Fotó: Mikolai, 2012. október. /