Mikolai Bertics Mihály honlapja

LUCA NAPJA

luca1– december 13 –

A Luca név jelentése – a latinból: fényhozó, vagyis hajnalban született. A Gergely-naptár előtt ez a nap volt a téli napforduló, a világosság kezdete, az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája. Ezért gonosz-járó napnak is tartották. A népi hiedelem szerint ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni. Volt ahol fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, máshol az állatok fejét kenték be vele és hamut szórtak az istálló elé. Lefekvés előtt pedig az emberek is lenyeltek néhány gerezd fokhagymát.
A középkorban Lúcia a kedveltebb szentek közé tartozott. Legendájából írók, költők és festők merítettek ihletet. Oltalmáért vakok és a szembetegségben szenvedők fohászkodtak, valamint földművesek és különféle kézművesek, de áldották őt a varrónők, a párnakészítők és a nyergesek is, mivel valamennyien hegyes szerszámokkal dolgoztak.
Ma már az egyház sem tartja történeti személynek, csak legendai alaknak. Kr.u. a III. és IV. század fordulóján élt Szicília szigetén, Siracusában. Nemesi családhoz tartozott. Fiatal lányként egy alkalommal elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy a szent közbenjárását kérjék édesanyja gyógyulásának érdekében. Itt álmában megjelent neki a szent, és hívta az égiek seregébe. Mikor felébredt, Lucia kérte meggyógyult édesanyját, hogy ne adja őt férjhez, mert ő már Jézus jegyesének tekinti magát. Az elhagyott vőlegénye viszont nem tudott ebbe belenyugodni. Feljelentette a lányt keresztény hite miatt Pascasius fejedelemnél. A fejedelem mindent elkövetett, hogy Luciát a pogány bálványok előtti áldozat bemutatására kényszerítse, de hiába. Ekkor megpróbálta elvitetni egy bordélyházba, hogy ártatlanságában megalázzák, de Isten segítségével nem sikerült – több igavonó barommal sem – elvonszolni a szüzet. A fejedelem ezután kiadta a parancsot, hogy öntsék le olajjal és szurokkal, és égessék el! Ám a tűz sem fogott Lucián. Végül kínzói elvágták a torkát, de addig nem halt meg, amíg imádságát be nem fejezte.
Lucia a legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért házasságszerző szentnek tartották.
A Lucia – magyarul Luca név. A hagyomány szerint, régen, Luca napon meggyfaágat vágtak, vízbe tették, s ha karácsonyig kizöldült, a lány a következő évben férjhez ment.

Élt még a magyar hitvilágban egy ártó, rontó nőalak is, az ősi hiedelemvilágból származó boszorkány. Ő volt Luca-asszony. Így magyarázható, hogy a magyar népi képzelet szerint is december hó folyamán e naphoz kötődik a legtöbb boszorkányság, varázslás, népi babona.
Ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-22-én következik be, ekkor a Nap a Bak jegyébe lép. De régen a téli napfordulót a napistenek születésének időpontjaként tisztelték, sőt e napot három és fél évszázaddal Jézus születése után is megünnepelték.

A Luca naptól karácsonyig terjedő időszakban időjárásjóslásra alkalmas praktikákat űztek, ennek a tizenkét napnak az időjárásából következtettek ugyanis az elkövetkező egy évre. Úgy vélték, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának.
A legnevezetesebb népi szokás mégis az úgynevezett Luca székének faragása volt, melyet 9-féle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsa) készítettek, és szögek helyett bükkfából faragott ékek tartották össze. Alakja egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt. Ezt az ötszög-alakot boszorkányszögnek hívták. A hagyományos Luca széke 13 napig készült, mindennap kellett faragni rajta egy keveset, de csak karácsony estéjére volt szabad befejezni. A Luca-szék készítője, faragás közben ezt mondogatta:

„Kilenc fából,
kilenc jámbor,
bűvös szóból
Luca-széket
faragok.”

A szék segítségével a készítője (a templomban, az éjféli misén – rá állva) megláthatta a falu boszorkányait. Akik egyébként mások számára láthatatlan tollakat és szarvakat viseltek a fejükön. Azonban, ha a boszorkányok is meglátták őt, és üldözőbe vették, akkor futnia kellett. Menekülés közben mákot szétszórva maga után akadályozta a boszorkányokat, hogy utolérjék mivel  a boszorkányoknak a kiszórt mákot fel kellett szedegetniük az útról.
Nagyon fontos volt, hogy mihamarabb haza érjen s  tűzre vesse, elégesse a széket, nehogy rontást hozzon magára és a házra.
Luca napján nem volt szabad semmi házimunkát végezni. A hagyomány szerint ha ezt valaki megszegte, bizony súlyos büntetés lett az ára.
Tilos volt ezen a napon szőni, fonni, varrni, mert azzal bevarrták a tyúkok fenekét egész évre. Tilos volt kölcsönadni bármit is, mert az egy évre elvitte a szerencsét. Nem volt szabad mosni, sem kenyeret sütni, a betegségeket pedig csak vesszőzéssel lehetett elűzni.

Mikolai Bertics Mihály