Mikolai Bertics Mihály honlapja

SZEKSZÁRDI KÉPEK

Sz_Kápolna

Remete kápolna – Szekszárd

     – Mikolai Bertics Mihály jegyzete –

A várostól nem messze kanyarog a Duna, melynek partvidékét erdősávnyi facsoportok szegélyezik. Az Adria  felé vezető út is érinti az örökké élénk és elfoglalt várost. A napos domboldalakra felkapaszkodó szőlőültetvények immár több mint 2000 éve érlelik a különleges ízzel és aromával megáldott bort. Aki egyszer belekóstol, jó barátokra tesz szert, aki kínálja, az örök vendégmarasztaló marad… ez Szekszárd.
A város tiszta és rendezett, kellemes a séta; érdemes útba ejteni a barokk stílusú műemlék Remete-kápolnát, ahol a hársfák árnyékában meg is lehet pihenni. A kápolna mellett van a Szenvedő Krisztus szobra és a közelben csordogál az üde, tiszta- és gyógyító hatású Remete-forrás.
Megtölthetjük a kulacsot is, hogy erőt adó, friss és jó ízű vizünk legyen a további sétához.
Tradicionális bortermő vidék ez – jó termő, dimbes-dombos földekkel, sok apró tanyával a város közelében, szorgos emberekkel, gazdag népművészeti hagyományokkal.
A város felett, a Bartina hegyen álló kilátóból a nézelődő elé csodálatos panoráma tárul, a környező földeken és a domboldalakon felfelé sorjázó szőlősorok valóban szemet gyönyörködtető látvány.
A Bartina hegyről szinte belátható az egész város és környéke; nagyon szép kilátás tárul elénk. Külön érdekessége e helynek a kilátó –  Kiss István Szőlő-szobor kompozíciójával, amelyet 1983-ban állítottak fel. A szobor a város címerének jelképeiből tevődik össze és valószínű, éppen ezért a helyiek Szőlő-kilátónak is nevezik. Felállítása idején igen vegyes érzelmeket váltott ki a helyiekből, abból adódóan, hogy a szépen megmunkált, rozsdamentes acélból készült, szőlőleveleken fel lett tüntetve a város akkori tanácsi hivatalnokainak a neve (levelenként egy-egy név). Ezeket a leveleket az erős nem tetszés miatt részint a helyiek tördelték le, a maradékot pedig már eltávolították; így az alkotás mára eléggé kopár, ha úgy tetszik “metszett” lett. A helybéliek szerint, a jelenleg némi falfirkákkal tarkított talpazatra pedig eredetileg várostörténeti domborműveket képzeltek rakni, de ezek sajnos a mai napig nem készültek el.
A Bartina hegyen található a régi kálvária is, pontosabban az, ami az ember és a technika új térhódítása miatt még megmaradhatott belőle: a három keresztszobor. Klasszicizáló késő barokk stílusban készültek a 18. század végén.
A legenda szerint, nagyon régen, egy Szuprics Vendel nevű faddi juhász legeltetett ezen a környéken és igen jelentős értékű kincset talált. A kincsen birtokot vásárolt és hálából e helyen kápolnát emeltet. A kápolnához tartozott a kőből faragott kálvária is.  Az első írásos említése 1740-ből való. Azonban – a legendával ellentétben – a ma is fennálló kápolnát Markmiller Bertalan, egykori tolnai lakos állíttatta 1799-ben, barokk stílusban, bár igaz, hogy előtte is állott ezen a helyen valami kálváriaszerű létesítmény. 1807-ben Binder Ignác a kápolnát felújíttatta, szentélytét megnagyobbíttatta.
A keresztszobrokat azóta többször is áthelyezték. A felirat szerint, legutóbb 2010-ben.
Ha finoman, árnyaltan szeretnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy az új (jelenlegi) hely megtalálása sem sikerült optimálisra. De szókimondó vagyok: az egyébként megható műalkotások összképébe nem kicsit rondít bele a rádiótornyok oda nem illő, komor látványa. Az pedig nem lehet kérdés, hogy  mi volt előbb a hegytetőn? A döntéshozóknak nem ártana néha elgondolkodni azon, hogy a fejlődés, a modern technikai létesítmény szükségszerűen el kell-e nyomja, rondítsa a régit, a szépet, a szentséget? Persze mindez egyben személyre szabott értékrendi kérdés is, mármint, hogy kinek mi a szent?

“…Jaj, minden úgy mint hajdanán
s három kereszt a Bartinán
a régi sziluett.
Alkonyba boldogult vidék:
s kínt, sorsokat a szelíd ég
nyugton magába vett…”

(Babits Mihály / Szekszárd, 1915 nyarán)

Sz_Kilátó01

Kiss István – Szőlőszobor című alkotása és kilátó a Bartina-hegyen

Sz_Kálvária 1928-ban

A kálvária keresztszobrai – 1928-ban.

Sz_Kálvária 2010 előtt

A kálvária keresztszobrai a 2010-es átrendezés előtt

 

 

Sz_Kálvária 2013

…és a keresztszobrok ma, a 2010-es áthelyezés, felújítás után