Mikolai Bertics Mihály honlapja

SZENT MIHÁLY ÜNNEPE

Szent_MihálySzent Mihály arkangyal ünnepe. (A 6. századtól tartják.) A név jelentése: “Kicsoda olyan, mint Isten?”. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt; akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan.
A keresztény hagyomány szerint Szent Mihály arkangyal az Istenhez hűséges angyalok vezére, akik a Teremtő oldalán állnak a lázadó-, a gonosz lelkek elleni harcban. Ő egyike a hét arkangyalnak (főangyalnak), Mihály a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29.
Ez a nap volt a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. E napon gyakran volt vásár is, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. Több időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan. Közismert mondás: “Szent Mihály lova deres, behozza a telet!” Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Szent Mihály nap egyben a kisfarsang időszakának kezdőnapja, a lakodalmak ideje, mely Katalin napig (november 25.) tartott. Mihály napjától várták az időjárás hidegre, téliesre fordulását: “Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.” Ettől a naptól nem volt szabad az ágyneműt az udvaron szellőztetni.
Régebben szeptembert Szent Mihály havának nevezték.
A Szent Könyvek szerint, Szent Mihály arkangyal az Isten ellen fellázadt Sátánt (Lucifert) eltiporta, és lándzsájával átszúrta, majd letaszította a földre. A Jelenések Könyve szerint végítéletkor feloldozza a Sátán láncait, és ideiglenesen hagyja, hogy kitombolja magát a földön.
A keresztény hiedelemben Ő hajtja végre Isten büntetését az embereken. Például részt vett az egyiptomi elsőszülöttek lemészárolásában is, Ő vezette az egyiptomiakat büntető angyalokat. Annak ellenére, hogy Szent Mihály neve a Bibliában mindössze párszor fordul elő (Dániel próféta könyvében, Szent Júdás levelében és a Jelenések könyvében), a Sátán legyőzőjeként, mégis a Római Katolikus Egyház egyik  kiemelkedő személye; a mennyei seregek fejedelme, az Egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg ha a pogányság ellen a hitért küzdenek.
Az Ószövetségben, Dániel próféta könyve háromszor említi Őt, az Újszövetségben Júdás Tádé apostol levele egyszer tesz említést róla, és a Jelenések könyvében is egyszer szerepel. (SZIT fordítás)

“…A perzsák országának (angyal) fejedelme huszonegy napon át ellenállt nekem. De Mihály, az egyik legfőbb fejedelem, segítségemre jött. Ott is hagytam, hogy küzdjön meg a perzsák királyával…” / Dán 10,13 /

“…És nem lesz velük szemben senki más segítségemre, csak Mihály, a ti fejedelmetek…” /Dán 10,21b /

“…Abban az időben fölkel Mihály, a nagy fejedelem, néped fiainak oltalmazója; mert olyan szorongattatás ideje következik, amilyen még nem volt soha, amióta nemzetek vannak. Abban az időben megszabadul néped, mind, aki be van írva a könyvbe… / Dán 12,1 /

“…Jóllehet még Mihály főangyal sem mert káromló ítéletet kimondani, amikor Mózes holtteste miatt heves vitába szállt a sátánnal, csak ennyit mondott: “Büntessen meg az Úr!” / Júdás 1,9 /

“…Ezután nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek… /  Jel 12,7 /

A legendák szerint 452-ben Attila, a hunok fejedelme Ravennánál tárgyalt I. Leó pápával… “…és ekkor feje fölött a levegőben egy férfiút látott lebegni, kezében kivont karddal, ki fogait csikorgatva fejét lecsapni fenyegetőzik…” / Forrás: Márk Krónikája- Képes krónika. /
495-ben megjelent a Monte Gargano-hegyen, ahol eltérítette a repülő nyilat, amellyel egy dühös gazda meg akarta ölni eltévedt bikáját.
590 körül, a pestisjárvány idejében megjelent Nagy Gergely pápának az Angyalvár felett, és visszadugta véres kardját a hüvelyébe, ezzel jelezve a járvány végét.
708-ban megjelent a Mont Saint Michel domb tetején Aubert de Avranches püspöknek, és felszólította őt, hogy azon a helyen építsen templomot.
1077 körül Szent László és Salamon viadala közben Salamon “…két angyalt láta László feje fölött tüzes karddal repkedve és ellenségeit fenyegetve…” / Forrás: Márk Krónikája – Képes krónika. /
XIII. Leó pápa (1810-1903, 1878-tól pápa) éppen szentmiséjét fejezte be egy vatikáni kápolnában 1884. október 13-án. Már távozni készült, amikor hirtelen megállt az oltár lépcsőjénél. Mereven állt mintegy tíz percig, mint aki önkívületbe esett. Arca hamuszürke lett. Amikor végre megmozdult, egyetlen szót sem szólt a körülötte állókhoz, hanem dolgozószobájába sietett és íróasztalához ült. Ott megfogalmazta azokat az imákat, amelyek végzését minden szentmise után elrendelte. Ezek egyike az alább következő imádság Szent Mihály támogatásáért a sátán elleni harcban.

“Szent Mihály arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Amen.”

Bizalmas munkatársainak XIII. Leó elárulta, hogy ördögien gonosz hangot hallott, amint ezt mondta: – El tudom pusztítani Egyházadat! Jóságos hang válaszolt. A pápa úgy érezte, az Úr beszél a sátánnal. Hasonlóan a Jób könyvében zajló párbeszédhez (Jób 1,6-12; 2,1-7), a sátán időt és felhatalmazást követelt, hogy csapásokkal sújtsa az Egyházat, az Úr pedig hatalmat engedett neki a 20. század nagyobb része fölött, hogy Egyházát próbára tegye.

A művészetben és a szimbolikában (a többi főangyalhoz hasonlóan) általában szárnnyal van ábrázolva, egyházi ruhában (alba, dalmatika vagy pluviálé), vagy harci öltözékben (karddal, pajzzsal és kopjával), lábánál a legyőzött sárkánnyal (a Sátán megtestesítőjével). Többször ábrázolják mérleggel a kezében, mint a jó és a rossz eldöntésére hivatott személyt, a lelkek mérlegelőjét. A gnosztikusoknál Szent Mihály az „Aeonok Feje”. Képe megjelenik a magyar Szent Koronán is.

A népi hiedelemben Szent Mihály ott van a haldoklók mellett, segít itthagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés. Innen a magyar néphagyományban a Göncölszekér másik neve, Szent Mihály szekere, sőt, a Tejút egyik középkori neve Szent Mihály útja.

Szent Mihály ünnepe van, őszi napforduló. Az égen fénylő Nap tüzének csökkenése elérte az egyensúly állapotát, a nappalok és az éjszakák egyforma hosszúak. Ettől kezdve a sötétség válik erősebbé. A külvilági tűz fogyásával a befelé forduló, emésztő tűz nyer teret. Szent Mihály és égi karának közbenjárására engedd meg nekünk Uram, hogy a tökéletes felebaráti szeretet tüze lángoljon bennünk! Add meg nekünk a kegyelmet, hogy átlépjük a lelki sötétség útját, és a keresztényi szeretet világítson bennünk! Istenem leheld belénk az alázat igazi és őszinte lelkét, hogy uralkodni tudjunk indulatainkon és elhagyjuk rendetlen szenvedélyeinket! Tölts el minket engedelmességgel! Szent Mihály arkangyalnak és az Erősségek égi karának engedd meg, Istenem, hogy védjék lelkünket a sötét kísértések ellen.
Ó dicsőséges angyalfejedelem, Szent Mihály, a mennyei seregek feje és parancsolója, lelkünk őre, a lázadó lelkek legyőzője, az isteni Király házának szolgája, aki emberfeletti erényektől ragyogsz, bizalommal fordulunk Hozzád, hogy kegyes védelmeddel tégy minket alkalmassá embertársaink és Istenünk szolgálatára. Imádkozz érettünk, angyalok fejedelme, hogy méltók lehessünk Jézus ígéreteire!
Mindenható Örök Isten, aki jóságos akaratoddal és irgalmaddal Szent Mihály arkangyalt égi sereged fejedelmévé tetted, kérünk Téged, adj neki győzelmet ellenségeink felett, halálunk óráján pedig engedd, hogy Ő vezessen minket isteni színed elé! Ámen.

                    Mikolai Bertics Mihály