Mikolai Bertics Mihály honlapja

TANÚHEGYEK

Bazaltorgonák a Szent György-hegyen

Bazaltorgonák a Szent György-hegyen

Nyári kánikulában sok ember álma eljutni a Balatonhoz, megmártózni a hűsítő vízben, napozni a parton vagy csodálni a napkeltét, a naplementét, szórakozni, kikapcsolódni egy kicsit.
Hosszú éveken át csupán a munkám kötött a Balaton-vidékhez. Természetkedvelő lévén, ha tehettem, évszaktól függetlenül, mindig kerestem a kis, magyar tenger közelségét, érintését. Ilyenekor kisétáltam a partra kicsit bele szívni a nyári nyüzsgés levegőjébe, vagy késő-őszi naplementét fotózni a hullám verte partokról, de nem egyszer sikerült látványos jégtorlaszokat is lencsevégre kapni. Néha átfutottam az idekapcsolódó irodalmat – igyekezvén minél többet megismerni róla. Azt is megtudhattam, hogy számtalan neves, híres embert varázsolt el a Balaton. Például Egry József festőt a Balaton szerelmesének is nevezik. Valószínű azért, mert művei egy témát variáltak, legfőképpen a balatoni tájat. Expresszionista és a konstruktív stílusok mentén alakította ki egyedi természetelvű szemléletét. A fénytől átjárt atmoszférájában a Balaton maradt a témája mindvégig. „Ünnepi ruhát veszek a lelkemre, mikor festek… Aki belép a természetbe, elveszti reális valóját.” – mondta, amikor e tájról és a Balatonról beszélt.
Egyszerű halandóként s a magam módján csodáltam én is mindig e tájat; a víz zöld-kék színváltó tükrét, a távoli partokat. Lenyűgöztek a szélben duzzadó vitorlák, ahogy a fodros hullámokon viszik a kecses hajókat, de ennyi volt és nem több. Mindaddig míg egyszer, egy véletlen következtében, a parttól kissé eltávolodva, egy bizonyos helyről megtaláltam az igazi varázst, ami azt hiszem már egész életre megmarad bennem. Hát, erről akartam én írni – erről a leírhatatlan arcáról a Balaton-vidéknek.

141v

Panoráma a Szent György-hegy déli oldaláról. A távolban a Balaton és még három tanúhegy: a Badacsony, a Gulács-, valamint a Tóti hegy. / fotó: Mikolai /

Tél volt – február vége – amikor felfedeztem. Akkor az történt, hogy több napos útjára elkísértem a páromat Tapolcára. Mi tagadás, induláskor még aggasztott a kérdés, hogy mit fogok én – télvíz idején, több napon át – csinálni egy számomra idegen városban, amíg a párom dolgozik? De ő, okos ötleteivel megnyugtatott: – Tapolca szép város; van egy gyönyörű tavas barlangja, közel van hozzá a szigligeti-, a sümegi vár, és körülötte (elérhető közelségben) emelkednek a balaton-felvidéki tanúhegyek.

077z

…és nyáron. / fotó: Szabó Györgyi /

A hegyek közelségét hallva teljesen megnyugodtam. A Kárpátokban nevelkedtem, a sziklák és a fenyvesek fia vagyok. A nagybetűs élet sodort az Alföldre – ha hegyet látok megdobban a szívem, megtelik a keblem levegővel és nem érzek fáradtságot sem éhséget. Hát nem különös érzés?
Tapolcához karnyújtásra van a Szent György-hegy – a Keszthelyre vezető útról szinte megérinthető. Észak-nyugatról, vagyis Raposka felől közelítettem meg, mindjárt az első napon. Az autót a hegy lábánál hagytam egy bezárt kőfejtőből kialakított parkolóban – bakancsot s könnyű hátizsákot vettem fel; a zsákban pár szükséges holmival, kezemben fényképezőgéppel indultam útra.

196z

Bazaltorgonák a Szent György-hegyen. / fotó: Mikolai /

Mivel a fák lombtalanok voltak, már lentről látni lehetett a hatalmas bazaltorgonákat. A hegy alatti paláston kis nyaralók, présházak-, szépen gondozott kertek, többnyire szőlők, gyümölcsösök vannak. A keskeny út folyamatosan emelkedik, csigavonalként kanyarodik az óramutató ellentétes irányában az óriás bazaltkúpon körül, melynek felső palástját erdő borítja. A kilátás abban az évszakban folyamatos; előbb Raposka község utcái, házai, aztán a Keszthelyi-hegység, majd a Balaton fényes tükre tűnik fel Szigliget – Balatongyörök között. Ahogy emelkedik az út az ember lélegzete kezd elállni a gyönyörű látványtól. Hát, ez az – ezt keresem! – állapítottam meg magamban és szaporáztam a lépést, hogy minden méter után más-más részlete táruljon elém. A déli oldalra érve (közel a tetőhöz emelkedve) magányos kis házikót pillantottam meg, rajta rendhagyó módon utcanév táblával: Mennyország krt 1-9. Kinéztem a távoli vidékre és minden magyarázat nélkül megértettem, hogy mért is szegelte a gazda ezt az utcanevet a kis lakra. Szavakkal is meg lehet próbálni leírni – de látni kell onnan a Balatont és a szomszédos szigligeti várat, a tanúhegyeket: a Badacsonyt, a Csobáncot rajta a régi vár romjaival, a Gulácsot és a Tóti-hegyet is. A távolban pedig mint óriástükör a tó kisimult fénye csillog. Látni kell mitől dobban meg a szív és telik meg a kebel a szépséggel.

114v

Nyári panoráma a tetőről – a távolban Tapolca város és azon túl a Haláp-hegy. / fotó: Szabó Györgyi /

A világ zaja távol marad és csak a természet szépsége érvényesül az ember minden érzékszervében. És még nincs vége az útnak. Tovább emelkedik, kanyarog délről – keletre, öleli át a hegy erdővel borított süvegét egészen északig. Itt éri el a gyalogösvény a hegy legmagasabb pontját, a 415 métert. A csúcshoz közel, egy kiszögelésen állva láthatjuk Tapolca várost. Tőle kissé távolabb a Haláp-hegy csonka kúpját, tiszta légkörben pedig Sümeg vára is látható. Fent vagyunk a bazaltorgonák tetején, az óriás kősípokon. Néhány bazaltoszlop teteje egyenként is kikörvonalazódik a lábunk előtt, akár rá is állhatunk. Innen – a bazaltorgonák tetejéről már csak néhány lépés a tető. Körbenézhetünk: Legtávolabb a Balaton kéklik és ott kuporognak a vén tanúhegyek: a Badacsony, balra tőle a Csobánc, és tovább a Gulács és a Tóti-hegy. Leültem és perceken át néztem a Balaton-vidéknek ezt az arcát – de nem telhettem el vele. Idén nyáron (nemrég) a párommal visszatértünk Tapolcára, direkt választottuk ezt a helyet a balatoni nyaraláshoz, hogy ezúttal együtt is megmászhassuk a Szent György-hegyet. Ajánlom mindenkinek, aki a Balatonra megy nyaralni, hogy szakítson rá pár órát és győződjön meg saját szemeivel arról, amit szavakkal nem lehet leírni.

244v

Esti panoráma a Haláp-hegyről – távol jobbra a Balaton tükre, aztán balra haladva a Szent György-hegy, a Badacsony-, a Gulács-, a Tóti-hegy és a Csobánc látható. / fotó: Mikolai /

Mindez a látvány pedig még fokozható tovább is, ha felmegyünk a Tapolcától 4-5 km távolságra lévő Haláp-hegyre (Zalahaláp felől). Innen a látvány attól különös és egyedi, hogy erről a tanúhegyről délre tekintve, látható a másik öt tanúhegy úgy, hogy nem kell elfordítanunk a tekintetünket – közben a Szent György-hegy és a Badacsony között, valamint a Badacsony-, a Csobánc és a Gulács között csillog a Balaton ezüstös tükre.

Még több képet a tanúhegyekről a “KÉPEK” rovatban lehet látni: http://tilinko.hu/gallery/galeria-5/

Mikolai Beertics Mihály