Mikolai Bertics Mihály honlapja

ZOÁRD-NAPI SOKADALOM

Zoárd_0xA forró, balatoni  nyaralás után és a zempléni hegyi túrázás előtt, kellemes élményben volt részünk itthon. Kis városunkban idén (2013. július 6-7), a régi Kraszna hídon, valamint a két Kraszna híd közötti füves területen, immáron harmadjára rendezték meg a beregi város névadójának tiszteletére, Zoárd-napi sokadalom elnevezéssel a kézművesek, a halászok, horgászok, juhászok és vadászok találkozóját.
Zoárd – (Szoárd, Zuárd) – magyar eredetű név. Hüleknek, Álmos vezér sógorának (Álmos felesége Emese bátyjának) fia és Kadocsának testvére volt (Anonims 7. fej.), de nem tartozott a fővezérek közé. Árpád Zoárdot és Kadocsát küldte (Hubával együtt) a nagy-morvák ellen való hadjáratra (l. Huba). Forrás: http://www.kislexikon.hu/zoard.html#ixzz2YNpyxcWg
A legenda szerint Vásárosnamény névadója a honfoglalás kori Zoárd kapitány volt, aki a Vereckei hágón átkelve társaival, a Tisza beregi szakaszához érve úgy biztatta Gergely nevű vitézét: Ugorj na! Állítólag az akkori nyelvhasználat szerint a biztatás “ugor nya!”-ként hangzott. És miután Gergely vitéz lovával a vízbe ugratott és átkelt a Tiszán, Zoárd kapitány tovább küldte: No menj! (vagy, ahogy hangozhatott: “na mény!”) felkiáltással.
Az átkelést nem vállalók és a Tisza partján letelepedettek lakott helye a monda szerint így kapta a Gergelyi és Ugornya, valamint a Namény nevet.
A színes rendezvény ez évi díszvendége, Vásárosnamény büszkesége, a 40 éves Fafaragó Tábor volt. A tábort éppen 40 éve a vásárosnaményi fafaragók hívták életre azzal a szándékkal, hogy a Bereg és környéke népművészeti értékeit átmentsék az utókornak. Az idők során nagy családdá formálódott a közösség és ma már az ország minden tájáról, sőt külföldről is érkeznek a városba fafaragók. Az idei rendezvényen bemutatásra került a vitkai Fafaragó Galéria anyaga, a faragó mesterek pedig két sátorban várták e műfaj iránti  érdeklődőket.

IMGP0105

Zoárd-napi sokadalom Vásárosnaményban

Népművészeti és kirakodó vásár volt több mint negyven sátorban. Láthattunk itt viseletkészítőt, foltvarrót, ostor készítőt, szíjgyártót, teknővájót, kosárfonót, fazekast, bőröst, virágost, gyertyamártót, csipkeverőt, babakészítőt, gyöngyfűzőt, beregi keresztszemes készítőt, hímzőt, pásztorrózsa és vászonvirág készítőt. A sátrakban a kézművesek bemutatták a teknővájást, a kenderfeldolgozás folyamatát – szőttek,fontak, volt homokvarázs, textilszobrászat, könyvkiárusítás, és voltak pipák, ékszerek, kulcsok, bicskák, kézzel készült muránói üvegékszerek, süthető gyurma ékszerek, levendula textíliák is. A termékek készítésébe az érdeklődők is bekapcsolódhattak.
A kerékpárosoknak Zoárd-napi Kerékpáros Teljesítménytúrát szerveztek több távon és korcsoportban.
A Civil-Zugban helyi és helyi kötődésű civil egyesületek mutatták be tevékenységüket, az itt felállított foglalkoztató sátrakban változatos programokkal várták a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt. Volt gyöngyfűzés, kavicsfestés, ajtódísz készítés, medál festés, gilisztasimogatás, tanácsadás környezetvédelmi témákban. A hangsúly a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tevékenységeken, a környezetvédelmi szemléletformáláson volt, ezt segítette az ökológiai és ősmagyar játékok megismertetése is. A Civil színpadon amatőr zenekarok kaptak bemutatkozási lehetőséget, mint például: a Nelson, Dori’s project, Márkó és az Űrséta.
A Játék-Udvarban régi népi fajátékok szórakoztatták a játszani szerető gyerekeket; ki lehetett próbálni a kosaras körhintát, a csirkepofozót, a sárkányvadászt – volt Toldi Miklós erőpróba, bajvívás a hídon, horgászat Matula Bácsival. A széles mosolyról Pisti bohóc gondoskodott.
Az Ízek Udvarában házias, tájjellegű ételekkel, házi kenyérrel várták a vendégeket! Az üstben, bográcsban, kemencében, tárcsalapon a következő kínálatból válogathattunk: Jókai bableves, beregi táskaleves, pörköltök különböző változatra, lecsó ahogy nagyanyáink szokták, tengeris töltött káposzta, töltike füstölt hússal, lapcsánka kapros tejföllel, friss hurka és
kolbász, lacipecsenye, kemencés lepény, kemencében sült kolbász, betyár burgonya, roston sült csirke, roston sült tarja, tarkedli, rétesek, kenyérlángos.
A helyi és környékbeli vadásztársaságok vadételeket, az önkormányzatok helyi specialitásokat kínáltak.
A színpadon a helyi művészeti csoportok mellett fellépett a Dió Trió, a Romwalter Duó, Nagy Szilárd az X-Faktorból, a Bürkös Zenekar, a Dongó és a Pántlikás Együttes. A Szatmár Táncegyüttes táncbemutatót tartott. Szerepelt még az Állami Népi Együttes, a Velka Bukovinka, és a Street Dance Tánciskola. De  volt latin mix tánc is.
Július 6-án az est fénypontja Vásárosnamény szülötte és díszpolgára, a Kossuth díjas Bangó Margit volt. Mi kicsit csalódtunk a műsorban, mert nem azokat a dalokat énekelte, mint amelyeket hallani szerettük volna tőle .
Július 7-én, vasárnap, pedig a Magna Cum Laude együttes koncertje zárta a rendezvényt.
A helyszín különlegessége, a helyi gasztronómiai élmények,nem utolsó sorban pedig a helyi lakosok vendégszeretete a biztosíték arra, hogy az idelátogatók élményekben gazdagon térhettek haza.

Mikolai Bertics Mihály