Mikolai Bertics Mihály honlapja

Antológia

SÁNTHA KÁROLY

Sántha Károly_x

Sántha Károly (1840 – 1928)

Evangélikus lelkész, költő, egyházi író. Sántha Sándor szűcs-iparos és Devossa Klára fia. Kecskeméten született (1840. október 22-én), ahol gimnáziumi tanuló is volt, az V. osztály kivételével, amit Sopronban végzett el. Kecskeméti tanárai közül Bulcsú Károly és Obernyik Károly buzdították a költészetre. A gimnázium után a tanulmányait a teológián folytatta, Pesten, az akkor még egyesült protestáns teológiai intézetben. 1866-ban sárszentlőrinci káplán, 1867 tavaszán tolnanémedi, 1868 őszén sandi, 1870-ben várpalotai, 1876. június 23-án sárszentlőrinci rendes lelkész lett. Egy ideig az egyházmegyei főjegyzői tisztet is viselte. 1895-ben a dunántúli evangélikus kerületben püspökjelölt volt.
Székács József és Karsay Sándor ösztönzésére egyházi énekeket írt, de javított és fordított, vers és Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Gyóni Géza

Gyóni Géza_x

Gyóni Géza (1884-1917)

 – GYÓNI GÉZA ÉBRESZTÉSE –

Pályakezdése, ifjúkori versei Gyóni (Áchim) Géza (Gyón, 1884. június 25 – Krasznojarszk, 1917. június 25) méltatlanul elfeledett költőnk, újságírónk megérdemli, hogy ébresszük emlékét. Egyik életrajzírója szerint Ady után korának legnagyobb költője volt. Művészetének csúcsát magyar katonaköltőként érte el, harctéri verseinek kötete, a Lengyel mezőkön, tábortűz mellett (Przemysl, 1914, 1915, Bp., 1915, reprint 1996) kirobbanó sikert aratott, ez tette igazán ismertté és elismertté. Harminchárom éve alatt igen termékeny költő és újságíró volt, akinek költészete tükrözi sok nehézséggel, kudarccal, gyötrődéssel, olykor önsorsrontó döntésekkel tarkított élete élményeit. Amilyen zseniális költő volt, a polgári életben olyan élhetetlennek bizonyult. Szerencsétlen csetlés-botlásokkal, túlérzékenységgel gátolta saját boldogulását.
Gyóni Géza költészetében négy korszak különböztethető meg Mikola Géza szerint(*1) :
1. Ifjúkori költemények. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Földes Lászlóné Rézmovits Gizella

Földes Lászlóné Rézmovits Gizella

Földes Lászlóné Rézmovits Gizella

Debrecenben születtem, 1938-ban.
Iskolás koromtól kezdve megható élményt jelentett számomra a könyvtárak sajátos hangulata, egy-egy könyv elolvasása pedig meghatározó-, maradandó élményt nyújtott.
Már diákként foglalkoztatott az írás gondolata. Ez idő tájt születtek műveim; természetesen csupán szárnypróbálgatások voltak.
Középiskolai tanulmányaim elvégzése után, 1963-ban,  a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészettudományi karán, magyar-orosz szakos, tanári diplomát szereztem. Hét évig vidéken, majd ezt követően szülővárosomban tanítottam. Mind választott hivatásomat, mind az olvasást nagyon szeretem. Tanári pályafutásom befejező szakaszán, a 90’-es évek közepétől kezdve – úgy érzem – megtaláltam a számomra “testre szabott” témákat. Több novellám és karcolatom jelent meg azóta.
Figyelmem főleg a napjainkban történő Egy kattintás ide a folytatáshoz....

PhD. Dr. Dr. Csohány János

dr Csohány J

PhD. Dr. Dr. Csohány János

Professor Historicus Ecclesiae

– Életrajz helyett álljon itt az alábbi ismertető –
Egyháztörténeti tanulmánykötet Csohány professzor tiszteletére. – Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2009. 272 old.

Tartalmas, esztétikus és teológiai veretű tanulmánykötet jelent meg a közeli napokban Dr. Csohány János tiszteletére. A kötet tisztelgés a 75 éves Csohány professzor előtt, aki a következő mondatokkal foglalja össze a szaktudomány lényegét, vagyis a tanulmánykötet tömör tartalmát és jellegét: „Korunkban megnőtt az egyháztörténet iránti érdeklődés. Az egyháztörténészek elégíthetik ki avatottan azt. Az egyháztörténelem teológiai tudomány. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Dr. Szöllősy Tibor

Szöllősy Tibor 01

Dr. Szöllősy Tibor

A Magyar Írószövetség tagja. Neve leginkább közíróként ismert a kárpátaljai, illetve magyarországi olvasók előtt. Az eddigi könyveiben napvilágot látott esszéi, tollrajzai, kisprózái csak Kárpátalján születhettek meg. Témái a szülőföldből táplálkoznak.
Élete nagy részét Técsőn töltötte, jelenleg Nyírmadán él. Egy vele készített interjúban így beszél magáról:
“…Borzsován születtem, később költöztünk Beregszászba. Az első osztályt a mai Kossuth Lajos Középiskolában végeztem. Abban az időben, sajnos, nem fogadták be az idegeneket, így kerültünk Técsőre. Beregszászra a mai napig nagy szeretettel emlékezem, annál is inkább, hogy a Vérke-parti várost Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Füle Lajos

Fule Lajos

FÜLE LAJOS

1925-ben született, Cegléden. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Városrendezési szakemberként dolgozott előbb Budapesten, majd (nyugállományba vonulásáig) Szegeden. Útja során Jézus Krisztus követőjeként főleg mély-elméleti, istenes verseket ír. Művei mint megannyi bizonyságtétel gazdagítják keresztény hitünk vers- és énekvilágát. Feleségével és családjával 1989-ben költöztek Vásárosnaményba. 1989-től jelennek meg kötetei. Eddig napvilágot láttak: A hamu tanítása – Ne félj! – Akkor jön el – Építsd velünk! – Ne nyugodj bele! – A  templom áll – Utak és kapuk – Hoztál-e napsugárt? – Ének a cseresznyefáról – 365 napon – Szent ámulással – Ünnepeink – Hazafelé – Vallomás.
Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Adorján Béla

Adorján Béla

Adorján Béla

Istenhívő ember ő, aki érti a természet nyelvét.  A fa lelkén át pedig megnyílnak előtte a távlatok és belelát az egész világba. Munkáival, plasztikáival – az alkotáson túl – egyre inkább a művészi útkeresésnek kíván eleget tenni. Egy ilyen szándék merész kihívás, de egyedi elképzelései, sajátos formavilága, megjelenítése az elkészült faragásokban, nem csupán igazoltak és indokoltak, hanem egyre gazdagabb eszköztárral mutatják be a művészi kifejezéshez megfelelő utat.
Adorján Bélával kapcsolatosan úgy is felfoghatnánk mindezt, hogy amikor a hétköznapi élet csak fekete-fehér színekben zajlik, akkor a művész önmagától-, lelki kényszerűségből lép arra az útra, ahol nincs több monotónia, amit szabad akaratából szárnyalva választ. A kényszerűség és a szabadság között óriási a távolság, akár a hideg és a meleg – vagy bármilyen más véglet, pólus – között, de azért megvannak a közös érintkezési pontok is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Rákosi Viktor

Rákosi_Viktor

Rákosi Viktor (1860-1923)

1860. szeptember 20-án született a Zala megyei Ukkon, nagybirtokos család gyermekeként, szülei Kremsner János (aki családi nevét 1867-ben gyermekeivel együtt változtatta Rákosira) és Vogel Anna 1862-ben tönkrementek a mezőgazdasági válság következtében. Ezután Erdélyben, Gyergyóditróban nevelkedett bátyjánál Rákosi Bélánál, aki orvos volt, majd 1871-től Pesten tanult a piaristáknál.
Újságíróként előbb a Nemzeti Hírlap, majd a Pesti Hírlap hasábjain jelentek meg írásai, 1881-től pedig bátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál lett belső munkatárs. 1894-től a Kakas Márton című lap szerkesztője. 1891-től tagja a Petőfi Társaságnak, Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Ószabó István

Ószabó István_x

Ószabó István

Balmazújvárosban született és járt gimnáziumba is, majd népművelőként Szatmárba került, ahol több mint tíz évig élt. Innen Debrecenbe költözött, ahol jelenleg is irodalmárként tevékenykedik.
“Életem egyetlen, mindent eldöntő szerencséje talán, hogy oda születtem, ahol gyermekkorom eltelt: ez a Duna keleti partja felőli kis ország, az alföldi sík; ebből is szülőföldemhez, a Hortobágyhoz köt minden. Mintha csak ennyi volna Magyarország: gyarmat a hazán belül; közepetájt a Tisza folyik. A fehér szikföld, a Puszta: – idejétmúlt, (anakronizmus, mondhatják). Számomra, maga a jelenidejű túlvilág. Visszatértem, megkerestem a tisztást, a régi áldozóhelyet, amit még nem foglaltak le, hogy ott templomot, Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kecskés István

Kecskés István

Kecskés István

Nyugdíjas pedagógus. Magyar nyelv és irodalom szakos tanárként kezdte pályáját. Két évet tanított beosztott pedagógusként, majd 1956. április 20-án kinevezték a tarpai általános iskola igazgatójává. Több mint két évtizeden át volt iskolaigazgató és azalatt az idő alatt csodálatos eredményeket ért el az oktatás és a kultúra területén, amit egy kiadás alatt álló falutörténeti könyv is igazol. 1977.szeptember 1-től a baktalórántházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyetteseként dolgozott 14 évig. 1990-ben nyugdíjba ment, de ezt követően is még hat évet dolgozott (igazgatóhelyettesként) a nyírbogáti Vántus István Általános és Szakmunkásképző iskolában. 1992-ben Debrecenbe költözött. Munkája mellett Egy kattintás ide a folytatáshoz....