Mikolai Bertics Mihály honlapja

Antológia

K. Tóth Éva

K Tóth Éva

K. Tóth Éva

A Miskolcon élő író és költő az idealizált szerelem, az űrbéli magány, a tiszta szomorúságtól átitatott élet, a munka, a küzdelem, a féltett remény, a vívódás és a vissza-visszatérő kiábrándulás képeinek hű mestere. Költészete nem a ködből lecsapódott képzelet gyöngysorokká erjedt páracseppjei, hanem a valós emberi élet földhöz rögzítő fonalai, erős kötelei, amelyekre a törékeny boldogság hintaként van fölfüggesztve. Ki ne szeretne legalább egyszer „beülni” az álomhintába és száguldani, lebegni könnyedén, mint a lepke?
K. Tóth Éva metaforái valós forrásból, a kifogyhatatlan szerelemből, az asszonyi sors Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Paszternák Éva Szaffy

Paszternák É

Paszternák Éva Szaffy

Kisvárdán született, harmadik leánygyermekként, 1962-ben. Múltja, jelene valamint sorsa is egybeforrt szülőföldjével, szűkebb hazájával, Szabolcs-Szatmár-Bereggl. Nyírkarász, egy kis szabolcsi falu adott otthont a szüleinek, itt él és dolgozik már három évtizede, mint óvodapedagógus. Négy gyermeke van, akiket egyedül nevel. Hitvallásáról a következőképpen ír:
“Nem tudom meg lehet-e fogalmazni, miért írok. Mert jó. Mert van mondanivalóm, szándékom a változtatásra, lehetőségem a tanításra, és elmesélhetem, hogy az élet küzdelem, de szép. Jó hatással van a lelkemre, oldom a belső feszültséget, és ezzel másokat élményhez juttatok.  Hiszek egy fenntartó erőben, Istenben!”
Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Horváth-Hoitsy Edit

Horváth-Hoitsy Edit

Horváth-Hoitsy Edit

 1929-2007

Tehetséges és sokoldalú alkotó; novellákat, regényt, verseket, sőt még színdarabot is írt. Számos antológia, folyóirat szerkesztője, korrektora, lektora. Az AKIOSZ (Alkotó Képzőművészek És Írók Országos Szövetsége) rendezvényein a színjátszásról, a színházról tartott előadás-sorozatot, a
kezdetektől haladva a mai színház felé, és ezeket az előadásokat a saját maga által készített papír makettekkel igyekezett szemléltetni.Több versformát is kipróbált; Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Bereg Mária

Bereg Maria

Bereg Mária

Hajdúnánáson született. Az Alkotó Képzőművészek És Írók Országos Szövetségének tagja. Rendszeresen jelennek meg versei. Arról, hogy mit gondol, mit érez, beszéljenek a versei.

MENEKÜLNI A TŰZ ELŐL

Menekülni a tűz elől,
míg meg nem öl, míg meg nem öl,
míg fel nem perzseli testemet, lelkemet,
elfutni amíg lehet, amíg lehet. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Berki Károly

Berki K 02

Berki Károly

„Mi is hát az ember?” – kérdezem önmagamtól, mint a 8. zsoltár 5. verse. Bár a 6. vers nyomban meg adja rá a választ, mégis nyitva tartom a kérdést személyemre vonatkoztatva is:
– Ki és mi vagyok én?
Szüntelenül vajúdik bennem ez a mélység, tudniillik minden ember Isten képmását hordozza. Nem a férfi, vagy a nő, hanem csak ketten együtt mutatják fel az isteni arcot. E két rész együtt a jó, vagy több a jónál. Tévednek azok, akik folyton azt kiáltozzák, hogy gonosz a világ, s a földi álságok rengetegében ma már csak csodaként, kegyelemből létezik mindaz, ami még érintetlenül a Teremtő Istentől való! – hát, ez az én világszemléletem. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Gondos Gyula

gondos gy

Gondos Gyula

 1939-ben született Dombrádon. Gyermek- és diákkori élményeit a Pátroha-Kisvárda-Dombrád térségben szerezte, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar-latin szakos diplomát. Középiskolai tanárként működött Kisvárdán nyugdíjba vonulásáig, 1999-ig.
Nagydiák kora óta ír verseket. A Kelet-Magyarország, az Egyetemi Élet, az Alföld közölte írásait, majd kisebb-nagyobb antológiák, érdemlegesen a Kelet felől /1974./ és a Mégis tavasz /1996./. Hosszú hallgatás után – rábeszélésre – összeválogatta a M e l l é k á g a k című verseskötetét, /1997./ ezt követte A sz ő l ő l e l k e /2000./, majd egy nyelvészeti tárgyú értekezés /A latin a magyarban, 2001./. 2002 végén jelenik meg a Megszakadt ösvényen című gyűjteményes kötete. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Bakos Pál

Bakos P

Bakos Pál

Kortárs író, újságíró, költő, a www.bakospal.eoldal.hu portálon így ír önmagáról:
Kocsordon születtem 1956. szeptember 23.-án egyházalapító unitárius családban. Az általános iskolát szülőfalumban,  a középiskolát Mátészalkán és Debrecenben, a főiskolát Esztergomban végeztem. Életemet, tevékenységemet – gyermekkoromtól – a föld tisztelete, a falu sorsa határozta meg. Korábban Kocsordon, ma Vácon élek. Volt mezőgazdász, jelenleg postai alkalmazott és újságíró.
Több száz cikkem, tudósításom jelent meg. Első versem a Hajdú – Bihari Napló, Kelet Magyarország, Szalkai Szó, Kristály, Magyarország Jövője című lapok közölték, majd a Kelet Felől és más folyóiratok is helyet adtak írásaimnak.
Megtanultam becsülni a tisztességet, küzdeni az igazságért, és óvni az igaz szeretetet. Fáj, ha eltiporják a könyvet, lenézik a betűt és kitagadják a reményt..! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Bajczi Mihály

Bajczi

Bajczi Mihály

Önéletrajz helyett:

ZANZA

Felsőgallán, falusi iskolában,
Míg megtanultam a betű-vetést,
Sok körmöst kaptam. Suhogott a pálca,
Meghonoráltak minden csínytevést.

Esztergomban gépészetet tanultam.
Itt legyintett meg ’ötvenhat szele.
Technikus lettem, aztán bevonultam,
S ez lett életem hosszabbik fele. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Domahidi Klára

Domahidi Klára

Erdélyben, pontosabban Marosvásárhelyt születtem, 1969-ben. Székelynek vallom magam. Tiszalúcon nőttem fel, s itt élek ma is. Gimnáziumi tanulmányaimat Miskolcon végeztem. Érettségi után Sárospatakon folytattam tanulmányaimat a Comenius Tanítóképző Főiskolán. Így lettem falusi tanító. Két kisfiam van: András és Kristóf.
Versírással két éve foglalkozom, amikor egy váratlanul felbukkanó betegségem élményeim megírására késztetett. Azóta szinte kényszerré vált számomra az írás, de még sok a tanulniva-lóm. A szerencsi Hegyaljai Alkotók Társulatának (HAT) és a miskolci JEL-KÉP szekciónak vagyok a tagja. Csak egy parányi lény a világmindenségből, a természet halk sóhaja – írja magáról még 2003-ban “Az istenek árnyékában” című antológiában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Pagonyi Szabó János

Pagonyi Szabó János

…Olyan alkotó, aki ismeri a költészet szabályait, tudja a rímek elhelyezkedő rítusait, és boldogan mer játszani a szavakkal, (mint például az “Arany a homokban” című kötetében is), mert nemcsak a címében arany, hanem tartalmában és tudásában is.  Én pedig azt mondom, hogy több ez annál, mint arany, ez már gyöngyöző költészet. Olyan, amire öröm ránézni, és öröm olvasni is egyszerre, mert fontos és magasröptű. Témáiban az általánosabb és nem népnevelő, nem termelésre buzdító, nem tanító jellegű, hanem finom líra kapja meg az olvasót.A szerelem magasztos erejével, magasröptű leírásaival tud hatni és olyan reagensen, hogy szélfútta fái is fellélegeznek az örömre, mert jó hírt mond. A szeretet igéjét hordja magán minden sora, sokszor nagyon lágyan, sokszor merengőbben, de sohasem a szerelem erőszaktételét, hanem a meghódítás szépségét, a hűséget, a jóságot ontja verseiben. Csiszolt gyémántokká válnak ezek a lírai költemények, hisz pátosz nélkülisége már bizonyíték arra, hogy vérbeli költővel van dolgunk, aki elmondja az elmondhatatlant, leírja a leírhatatlant s mindezt szeretet-meleggel és arany napsugár-cirógatással teszi. Egy kattintás ide a folytatáshoz....