Mikolai Bertics Mihály honlapja

Blogom

EMLÉKEINK

EmlékeinkAz ember mindennap járja az élet iskoláját és tanul, tanul. Mégsem elég ahhoz, hogy ne hibázzon. Néha fáj az élet és nem tudunk mit tenni ellene. Ilyenkor segítenek a régi kedves emlékek, amelyeket gyermekkorunk óta gyűjtögettünk, hogy ha majd ősz felé hajlunk, legyen mire támaszkodnunk. Ezek az összegyűjtött emlékek segítenek a ködös reggelekből vidám napokat varázsolni szívünkbe. Nem nagy dolgok ezek mégis óriásiak. Nélkülük üresen és szomorúan várnánk a rohanó napok végét és nem lenne értelme a holnapoknak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

FEKETE ZÁSZLÓ…

fekete zászló

Fekete zászlót lenget a szél…

Trianon gyászos emlékére

– Mikolai Bertics Mihály jegyzete –

Az első világháborút Magyarország számára hivatalosan is lezáró békediktátumot 1920. június 4-én Versaillesben, a Trianon-kastélyban írták alá. Ez nem csak a magyarság legnagyobb megalázása, kollektív- és igaztalan megbüntetése, hanem egyike a legmeghatározóbb eseményeknek a magyar állam és nemzet történetében. Ezzel jutott érvényre a háborúban győztes Szövetséges és Társult Hatalmak (azaz az antant és közép-európai szövetségesei) döntése, amivel a történelmi Magyarországot feldarabolták, nemzetállamok létrehozása címén megteremtették Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbségét. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

ANYÁM EMLÉKÉRE

Édes_03x

Édes – 1975-ben

                                – Főhajtás anyák napjára –

A májusi szellőzködő lágy melegben, amikor a dagadó rügyekből kifürdülnek a zsenge lombok, kipattognak a zümmögést csalogató virágocskák, mindig eszembe jut az anyám. Álomképekben lebeg elmémben, amint szoknyája szélét szorongatva próbáltam lépést tartani vele a kertek illat-áradatában, ő virágzó cseresznyefa ágat tört nekem, kezembe adta, és szemeinek tágas pillantásaival itta orcámról a mosolyt.
Istenem, mit nem adnék azokért a pillantásokért, hogy újra láthassam, hogy érezhessem simogató tekintetének puhaságát. Ő is a korai öregség áldozata lett, mint megannyi kabátfoltozó, keresztény, magyar anya. Dolgos kezének száraz kosarában a sok gondtól, ráncosra aszalódott az arca. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

KOCKÁSLILIOM

Kliliom_06x

Mocsári kockásliliom

A növényhatározó szerint a mocsári kockásliliom a liliomfélék (Liliaceae) családjának kockásliliom nemzetségébe tartozik. Németországban 1993-ban az év virága volt. A rétgazdálkodás változása miatt sok helyen a kihalás fenyegeti.  Magyarországon is védett növény, eszmei értéke 10 000 forint. A Muravidéken,a Zalai-dombvidéken, a Zselicen, a Csereháton, a Bodrogközben valamint a Beregi- és Szatmári-síkságon fordul elő. Kertekbe is szívesen ültetik dísznövényként.
10-25 cm magasra megnövő hagymás, évelő növény. Hajtásai kopaszak, mogyoró nagyságú hagymája kopasz, gömb formájú, mérgező alkaloidokat tartalmaz. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

AZ ÜDVÖSSÉG KÚTJA

keresztút 01

“Az ősi jóslat itt betelt…”

„Az ősi jóslat itt betelt,
Mit a hű Dávid Énekelt:
„Az Úr, halljátok nemzetek:
Kereszten trónol köztetek!”

A fenti 82. ének az 1651-ben megjelent Cantus Catholici gyűjteményből való, Kisdi Benedek egri püspök bőkezűségéből. Ez az első nyomtatott hangjegyes énekeskönyv az egész magyar zenetörténetben. Dallamai ősrégi zamatos, művészi magyar melódiák, már jóval a török hódoltság és a reformáció viharai előtt éltek a magyar nép ajkán és szívében. Időszerűségük örök abban áll, hogy, ami nyelvzene, szellemesség vagy érzés, az oly nagyszerű az emberek lelkében, hogy odavannak a gyönyörűségtől. Állandóan megújulnak és sosem veszítenek egykori bájukból Egy kattintás ide a folytatáshoz....

GYÜMÖLCSOLTÓ

BOLDOGASSZONY

gyumolcsolto

Kun Fruzsina – Gyümölcsoltó Boldogasszony

Március 25. Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony Napja. A római katolikus  egyház Jézus fogantatását (Conceptio Domini, Conceptio Christi) ünnepli e napon.
Amikor Jézus születése napjának megünneplését dec. 25-re tették, kilenc hónapot számítottak vissza a fogantatásig, így rögzítették az ünnep időpontját erre a napra, amelyet már a VII. századtól tart az egyház. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. Az ünnephez fűződő hiedelmek is ezt mutatják. A magyar Néprajzi Lexikon szerint, Göcsejben azt tartották, hogy amely fát ezen a napon oltanak, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. Aki ilyen fát levág, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

CSODÁK

Csodalampa_01Csodák márpedig vannak!

                – jegyzet

Nem a teremtés csodájára gondolok. Nem az ószövetségben megírtakra, amikor a pusztában Isten a választott népet égi mannával etette, s a kősziklából fakasztott forrásvízzel itatta és nem az újszövetségben megírt kenyér és borszaporításra. Olyan új csodákról szeretnék írni, amelyek napjainkban történnek, mindannyiunk szeme láttára.
Itt van mindjárt Egy kattintás ide a folytatáshoz....