Mikolai Bertics Mihály honlapja

Mozaik

A VÉNDEK-HEGY

Harangtorony a Véndek-hegyen. / fotó: Mikolai

Kicsit mérséklődött a nyári forróság, a Balaton vizének hőmérséklete is 21-22 C fokra hűlt, így éppen alkalmas az idő egy újabb túrára.
Ezúttal úgy döntöttünk, hogy a közelünkben található Véndek-hegyet járjuk be. A két vulkanikus kúpból álló hegy Tapolca északi határában van. A szakirodalom szerint itt nem volt folyékony lávaömlés, Így a hegy aránylag könnyen málló bazalttufából áll. A magasabb csúcsa 255 m, míg az alacsonyabbik 229 méter. Ennek a tetején található egy harangtorony, melyet 1868-ban állítottak.
Kerestük a hely nevének eredetét, de nagyon szegényes a felhasználható irodalom. Annyit találtunk, hogy a “vendek” tágabb értelemben a szlovén népcsoportra használt elnevezés. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A KŐTENGER

És mozoooog!

A Hegyestű “meghódítása” után, hazafelé tettünk egy kis kitérőt Szentbékkállára.
A Káli-medence kőhátai közül itt láthatjuk talán a legszebben, legnagyobb épségben megmaradt természeti csodát, a Kőtengert; vagyis azt a helyet, ahol úgymond, furcsa formájú kövek hevernek szerteszét.
A falun áthaladva, a temető melletti földutat-, és az útjelzéseket követve minden nehézség nélkül odataláltuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A HEGYESTŰ

Itt a forró nyár, és a balatoni 25-26 C fokos vízben való fürdőzésen túl végre élhetünk a másik kedvtelésünknek-, a túrázásnak is. Bakancslistánk következő tétele, amolyan idénykezdésként, egy könnyed kis hegyi túra.
A Balaton-Felvidéken számos olyan hely van, ahol valami „különlegesség” lapul. Ezekre a helyekre olykor még egy órát sem szánunk, de aztán valamiért egész életünkben emlékszünk rájuk. Ilyen a Hegyestű is.
A Káli-medence keleti végében, Zánka és Monoszló között, barna alapú táblák hívják fel a figyelmet: Egy kattintás ide a folytatáshoz....

ERDEI SÉTA

Tengelicek / fotó: Mikolai

Az Alföldön az első hónak már nyoma sincs. Az enyhére fordult idő alig pár nap alatt eltüntette. A debreceni Nagyerdő karnyújtásra van nekünk: nagyokat járunk benne. Így tartjuk szinten a fizikai képességünket, hogy majd az ünnepek után könnyedén vegyük a Zemplén, a Mátra, a Pilis, és esetleg a Börzsöny bakancsos útjait. A napi 10-14 km gyalogtúra rendben tartja a fizikumot, edzi a testet. Mindketten imádjuk a természetet, az erdőt, a mozgást. Különös, hogy most, télen is, amint belépünk az erdőbe, érezni lehet a finom tölgy-illatot, megtelik vele a keblünk és mintha valami doppingszer lenne, elfeledünk minden fáradságot. Mindig (már több éve) itt készülünk fel a téli túrákra. Egyik szélétől a másikig járjuk az erdőt, és már tegeződünk minden bokorral fával.
Csodálatosan szép a debreceni Nagyerdő; Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A HEGYESDI VÁR

Névtábla a csúcson / fotó: Mikolai

Névtábla a csúcson / fotó: Mikolai

A 77-es úton, Veszprémből Tapolca felé haladva, Monostorapáti után hegyes magaslat tűnik fel. A vulkáni kúp a Balaton- felvidék tanúhegyeihez tartozik, keletkezése (a szakirodalom szerint) mintegy 7 millió évvel ezelőttre tehető. A hegy szabályos kúp alakban mered Hegyesd falucska fölé, tetején várrom található. Így került a látókörünkbe – és a bakancslistánkra is – a hegyesdi vár.
Szép, kora-őszi napon indultunk el – gyalog – Zalahalápról, hogy közelebbről is megismerjük. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

AZ AGÁR-TETŐN

A Pálos-kolostor romjai az Agár-tetőn / fotó: Mikolai

A Pálos-kolostor romjai az Agár-tetőn / fotó: Mikolai

Az Agár-tető Hegyesd – Monostorapáti – Sáska – Taliándörögd községhatárokban található. A Kab-hegy után a Déli-Bakony második legnagyobb bazaltvonulata, 511 méter tengerszint feletti magassággal. Mi Sáska felől közelítettük meg, mivel az alig 3 km távolságra van hozzánk. Sáska az Agártető-hegy lejtőjénél helyezkedik el, Tapolcától 8 km-re. A falu gyönyörű természeti környezetben fekszik. Katolikus templomát, mely a tatárjárás során lerombolt kápolna helyén áll, 1250-ben Sarlós Boldogasszony napján, Szent Imre tiszteletére szentelték fel. A környező erdő régen a királyok kedvelt vadászterülete volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A CSOBÁNC

csobánc xÉvek óta – úgymond – szemezünk vele, hiszen a kerti házunk teraszáról tisztán látható, ahogy kecses alakjával a közeli magaslatokat uralja. Légvonalban alig 8-10 km távolságra lehet. Az alján meglapuló szőlőskertek, épületek kontúrjai is tisztán (szabad szemmel) látszanak. Sőt a tetején lévő várromok is. Reggelente mögüle kel fel a Nap, délben kissé remeg a levegővel a nyári hőségben, estére pedig varázslatos, vöröslő fényekben fogja fel a naplementét.
Mi a neve annak a hegynek? – kérdeztük már első napokban egymástól, és utánanéztünk a térképeken. Nem volt nehéz beazonosítani, ő a Csobánc. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A TERMÉSZET CSODÁJA

Augusztusi virágok a körtefán. / fotó: Mikolai

Augusztusi virágok a körtefán. / fotó: Mikolai

„Azt mondjuk: a csodák világa lejárt. Azt mondjuk: nincsen Isten, és puszta véletlenség szülte és kormányozza a világot. Bizony mondom: soha nem látódott még annyi csoda a világon, mint attól az időtől kezdve, amikor az emberi szem a természetre fordul.” (Gárdonyi Géza) Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A SZELIM-BARLANG

A Szelim-barlang bejárata. Fotó: Mikolai

A Szelim-barlang bejárata. Fotó: Mikolai

A Szelim-barlang a Tatabánya feletti Kő-hegyen található, 289 méter tengerszint feletti magasságban.
A képződmény 45 méter hosszú és 14 méter magas, melyet egy vízfolyás vájt ki a mészkősziklából. Nem csupán látványosság, jelentős őskori lelőhely, ősemberek tűzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket, a tatárjárás korából származó emberi csontokat is találtak itt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....